Kereskedő-társulati polgári fiúiskola, Debrecen, 1929

lasnádí Kardos László 1843-1929. a^HKXBtttt&E&SMm&mmaiMMmBiaim&amaB Megilletődéssel és fájdalommal kell jelentenem, hogy tasnádi Kardos László úr, iskolánk igaz barátja, lelkes pártfogója, bölcs vezérférfia, fáradhatatlanul munkás élet után, 87 éves korában, 1929. november 16-án pihenni tért nemes őseihez. Debrecenben született 1843-ban. Az ősrégi, nemes tasnádi Kardos család leszármazottja. Atyja, László, — ki még 1831ben alapította ma is igen virágzó vászon- és fehérnemű üzletét, — fiát is kereskedőnek neveli s Budapesten és külföldön taníltatja. Már fiatalember korában atyja társa a nagy üzletben. A debreceni kereskedelem sokat köszönhet tasnádi Kardos Lászlónak. Munkájának, tudásának legjavát a Kereskedő Társulat szolgálatába állította, amely 1894-ben alelnökévé vá lasztotta. Itt sógorával, a nagymullú fenyéri Zádor Lajossal, a Kereskedő Társulat évtizedeken át volt elnökével együtt az egykor kicsiny intézményt nagyarányú, a mai hatalmas intézetté fejlesztette. Alelnöksége idejére esik iskolánk megalapítása (1902), melyért sokat tett életén át. Nagy és nehéz feladat oldatott meg igen értékes közreműködésével, amikor a fejlődő polgári iskolát elhelyezendő, az új kétemeletes szárny megépíttetett. Zádor Lajos halála után, 1913-ban egyhangúan elnökévé választotta a Kereskedő Társulat. A bekövetkezett világháború súlyos megpróbáltatásai között is igazi férfinak találtatott. Ezekben a nehéz időkben is példaadó, magas kora dacára is fáradhatatlan munkásságával lelke volt a Kereskedő Társulatnak. Munkásságát nem lehet eléggé értékelni, érdemei elévülhetetlenek. Ezt akarta némikép elismerni a Kereskedő Társulat azzal, hogy amikor 1920-ban korára való tekintettel az elnökségről lemondott, diszelnökévé választotta. Puritán jellemű férfiú volt. Sok jót tett, sok szenvedést enyhített, sok könnyet letörölt. A jószívű és bölcs férfiú emlékét kegyelettel őrizzük 1