Kereskedő-társulati polgári fiúiskola, Debrecen, 1929

Í3 zett 475 cm. ugrással. Kardbajnokságban H. Sinay Iván II. B. oszt. tanuló 6. helyezett. A mult iskolai évben a szünidőre társadalmi egyesületekhez kiadott sportköri tagok száma : — A sportkör vagyonának mult évi maradványa- 141222 P A jelen tanévben testnevelési járulékból befolyt: 624'— „ 40% részesedés: 249'60 „ A jelen iskolai évben befolyt egyéb bevételek összege: 41*79 „ A sportkör jelen tanévi összes kiadása : 725'58 „ Maradvány: 978 039 „ A sportkör működésére vonatkozó egyéb feljegyzések : A sportkör f. évi május hó 31-én tartotta ezévi tornavizsgáját, mely alkalommal eldöntésre kerültek a következő számok : Magasugrás: I. Leitner Miklós IV. B. 148 cm. II. Szűcs János IV. B, 142 cm. III. Grünstein Sándor IV. B. 137 cm. Távolugrás : I, Leitner Miklós IV. B. 535 cm. II. Szigeti László IV. B. 531 cm. III. Schibau Béla IV. B. 500 cm. Súlydobás; I. Veres József IV. A. 969 cm, II. Schibau Béla IV. B. 919 cm. III. Kovács János IV. B. 830 cm. Turullabdajáték : Egyéni bajnokság ; I. Veres József IV. A. Szűcs János IV. B. III. Horváth Kálmán IV. A. Csoportbajnokság: 1. Horváth Kálmán, Szabó Géza, Veres József IV. A. Bornemissza János, Bartha László, Vámos László III. A. 111. Szőke Sándor, Széles Ferenc, Boldog István IV. A. (Közli : Wallhier György tanár-elnök.) E) Ref. ifjúsági gyülekezet. Ma már nem kétséges, hogy minden iskolának kettős feladata van : az egyik a tanítás, a másik a nevelés. Bármelyik iskola igazán csak akkor tölti be a maga hivatását, ha egyik szempontot sem hagyja figyelmen kivül : azaz nemcsak tanít, hanem egyben nevel is. Ugyanis tanítás alatt az elme, nevelés alatt a lélek művelését értjük. Kétséget nem szenved, hogy mindkettőre egyenlő mértékben szükség van. Amazt az elvont, tudományos ismeretek közlésével, emezt a léiek szunnyadó képességeinek a felkeltéseivel, az erkölcsi erők megszilárdításával, egyszóval a jellem kiegészítésével valósítjuk meg. Gyakorlati kivitelében az egyik inkább oktatás, a másik inkább szoktatás formájában történik ; és amaz a tudás, emez pedig az erkölcs mezején mozog. Régebben az iskolák kevesebb gondot fordítottak a nevelésre, azért az életre való előkészítés nem is volt teljes. Tudás és jellem együttvéve teszi az értékes, egész embert. Ámde mig a tudás műhelyei a tantermek, a jellemé inkább az egyesületek lehetnek. Ez egyesületekben legalább is annyit kellene foglalkozni az ifjúság lelkével, mint a tantermekben az ifjúság elméjével. Ebben az esetben volna a tudás és jellem között az életre való előkészítés parallel és egészséges. Ha