Római katolikus leánylíceum és tanítóképző intézet, Debrecen, 1941

26 HALOTTAINK 1941. július lfi-án, n. Kármelhegvi Boldogasszony ünnepén, költözött a .más­világra Mária Foretfia nővér, ki több évein ,át az leiemi és gyakorlóiskolában lankadatlan szorgalommal és szép eredménnyel működött. Nov 17-én halt. meg Szegeden a kiváló tehetségű és Jcépzettségű dr. Nádor Mária Elfrida nővér. Debrecenben csak 2 évig működött 1933—1935-ig, de ez a?, idő elég volt arra, hogy az ő páratlan munkabírását fes munkakészsíégét meg­ismerjék, éllékeljék, őt magát k'Mlvos modoráért megszeressék. Iskolai elfoglaltsága mellett az internátus felső tajozatá' is vezette anyai szeretettel és körültekintéssel de kellő szigorral. Aránylag gyorséi aludt ki életének mécsese, de örökre ki­gyulladt a mennyben. J\Z új esztendő első nanjaüöm - jahsiiir 5-én — Jiúínyt el Újszegeden .tisztelendő Mária Teofila főnöknő. Négy évtizteies működése alatt. 3 ízben Deb­recennek szentelte erejét 1899—1905-ig és 1907- 1911-ig mint száms^akos polg. iskolai tanár, 1923 -1930-ig pedig miit az intézet főnöknője. Bár 1912 óta nem szabadult az elöljárói tisztség terhétől, mégsem vált meg végleg az iskolától, mert ő, mint. igazi »iskolanővér« a tanítást nem hivatalnak, hanem hivatásnak tekintette. Jgy a nagy ház vezetése mellett szánitanórákat vállalt a tanítónőképzőben mind a 0 éven keresztül. Szervezőtehetségével - elődjének, a boldogult .11. Margit főnöknő­nek vezetése által híressé vált Svetits[-i:itézet fejlesztésén eredményesen fáradozott. Volt alattvalóinak hálája, szeretete és imája kisérte új állomáshelyére cs évek multán utolsó útjára. Érdemekben gazdag élet után magához szólította az isteni Mester, hogy örökkévaló jutalomban részesítse hű aráját, szöllőjének fáradhatatlan munkását. A Szeged-alsóvárosi temetőben egy hónap múlva szomszédja lett Kornett Mária Izabella. Január 31. még munkanap volt számára, február 1. az ima és február 2. a szenvedés napja. Másnap hajnalban, már meghalt a klinikán trombózisban. Rö­vid, de súlyos betegségében Egyházunk kegyszereivel ellátva, Isten akaratán meg­nyugodva áldozta fel életét. Oly csendesen távozott, mint amilyen -zajtalanul dolgozott, ós szenvedett. A Svetits-intézet képzőjében 1906—1937-ig működött mint kiváló ének éz zenetanár. Távozását mindenki sajnálta, de kinzó asztmájának jobbat tett a szegedi levegő. Az ott töltött 4 tév után a Szűizan'ya b'jzonyárti azok közé sorozta, akik Szent Fiának örökké dicsőítő- és háladalt zengenek. R. I. P.

Next

/
Thumbnails
Contents