Római katolikus leánylíceum és tanítóképző intézet, Debrecen, 1941

18 lölték a tervezeti vasúti vonalakat és véleményének előterjesztésére hívta fel a Kamarát. A Kamara megütközéssel látta, hogy a térképen a szolnoki vonalnak Debrecen felé meghosszabbítása nincs felvéve, hanem csak Szolnok—Nagyvárad közöli pontozott vonal engedett arra következtetni, hogy a Szolnok—Nagyvárad közti vonalat akarják megépíteni. A Kamara az 1851. március 2-i gyűlésen részletesen megállapította felterjesztését a tervezett vasúti vonalak irányvezetése és sorrendje tekintetében. Erre a gyűlésre meghívta Reviczky Menyhért min. biztost, úgyis mint Rihar vármegye főnökét, Poroszlay Frigyes Debrecen polgármesterét, Karap Sándori, Frank Antalt, és Szikszay Sámuelt. A felterjesztés indokolása a következő: Elvként megállapítja, hogy elsőbbségben azok a vidékek részesítendők vasútban, ahol kőhiánv miatt útat építeni költséges. örömmel veszi tudomásul azt a tervet, hogy Tokajtól Debrecen—Arad irányában vasút épülne, ezzel északot déllel összekapcsolnák. De megváltoztatandónak tartja a SzolnokNagyvárad közti vonalvezetést és azt Debrecen irányában vezettetni kérelmezi, mert 1) Debrecen Európa-szerte híres vásárai folytán nagyarányú terménykereskedelemnek központja és e tekintetben csak Pest előzi meg. De a vásárokon kívül is nagy vidéket vonz magához Ungtól és Reregtől Nagyváradig, le egészen Szebenig, Rrassóig. 2) Debrecen és vidéke nélkülöz mindennemű utat, ilyennek előállítása pedig a kőhiány miatt igen költséges. Utak hiánya miatt az egész vidék tespedésnek indul és végkép el fog pusztulni és szegényedni. Emiatt ez a lakosság nem fogja bírni az állatni terhek viselését, holott másképpen egy virágzó, iparban gazdag nemzedék megelégedésben tanyázhatna itt. 3) A Szolnok—Debrecen-i vasút által be lehetne kapcsolni Szatmár és Máramarossziget környékét, ahol a kincstárnak sok-sok szállítmánya van. 4) Szolnok és Debrecen között a vasút népes városokon vezetne keresztül s emiatt a személyforgalom is jelentékeny hasznot hajtana a vállalatnak. Ezzel szemben Nagyvárad felé jelentéktelen községek vannak. 5.) Ha a vasútat Debrecen felé vezetik, Nagyvárad ezáltal mitsem veszít, meri eddig is Debrecenen át vezettek a postakocsik Pest felé. Nagyvárad kereskedelme is Debrecentől függött. 6) A vasnt Szolnoktól Debrecenig 3 mértfölddel rövidebb. Ez pedig nagv költségmegtakarítást jelent. 7) A vasútépítés költsége is csekélyebb Debrecen irányában, mert Szolnok és Debrecen között mindenütt kemény földet talál a vasút, míg Várad felé a Sárrét mocsaras tájain kellene sok töltést, folyószabályozást végrehajtani. 8) Az országgyűlés kimondotta a vasútnak Debrecen irányában való vezetését. 9) Debrecen városa és közönsége jelentékeny hozzájárulási nyújtana a vasút építéséhez, mert felérti annak jelentőséget. Sok hasznos, jelentős intézmény létesítésére maga az elnök tesz javaslatot, pl. tanonciskola, reáliskola, kereskedő társulat létesítésére. Sokszor sürgeti a Kassa—Miskolc—Debrecen—Nagy-