Római katolikus leánylíceum és tanítóképző intézet, Debrecen, 1941

14 totta Svetits Mátyást nyilatkozatra. »De azon ókon, liogy ő azt helyesnek és bárkitől elfogadhatónak látván, más bizonyítványt adni nem fog«, a Testület a segéd kérését nem teljesíthette. A Keresk. TesLület jegyzőkönyvei 1854. után megszakadnak. Állítólag 1919-ben a proletárdiktatúra idején elvesztek. Ezért Svetits Mátyásról több értesítést nem nyújthatnak. Svetits Mátyás a debre eni Kereskedelmi és Iparkamara első elnöke. Svetits Mátyás jelentőségét és egyéni súlyáL a kereskedelem terén legjobban kamarai elnöki működéséből ismerjük meg. Már az a tény, hogy kereskedő lársai őt, a homo novust választották meg nemcsak a debreceni kereskedők, hanem a kamara hatáskörébe tartozó egész Ék.-i Magyarország kereskedői legjelentősebb szervezete elnökének, bizonyítja tekintélyét, rátermettségét, de egyúttal azok bizalmát és egyéni értékének elismerését is. Ezt a hivatalt hat évig vezette, 1850. szept. 25.-től 1856'. aug. 14-ig. A Kereskedelmi és Iparkamara megalakítását császári rendelet írta elő. A szabadságharc leverése után bekövetkezett elnyomatás kora, a hírhedt Bach-korszak kezdete volt ez, amelv a Habsburgok minden országából ügy politikai mint gazdasági szempontból egységes német birodalmat akart csinálni. Ezt a célt kellett volna szolgálnia a kamarának is. Az osztrák politika azonban csalódott számításában, mert a kamara .nemcsak az ipar és kereskedelem fellendítő szerve lett, hanem a magyarság újabb erődítményévé is. És ebben a működésében a német anyanyelvű és osztrák származású elnök az egyik legfőbb lendítő tényező, aki több más, idegenből beköltözött iparos és kereskedő társával igazolta, hogy az ipari és kereskedelmi életnek is voltak Ankerschmiltjei, akik szívvel-lélekkel magyarrá lettek és a magyar hazának, valamint ennek szűkebb keretében, Debrecen közéletének értékes ós hasznos polgáraivá lettek. Amikor Svetits Mátyás kamarai elnöki működését kívánjuk ismertetni, távol áll tőlünk az á részrehajlás, mintha a kamarának minden alkotását egyedül elnökének kívánnók érdemül betudni, mert hiszen testület hozta azokat létre. Mégis, ha egy testület nagyjelentőségű alkotásokat teremt meg, vagy nagy jelentőségű mozgalmakat indít, azokban az elnök érdemét megtagadni nem lehet, különösen akkor nem, ha az elnök az ügyek mozgatója, ha ő az új eszmék kitermelője és azok létrehozásában eleven, bátor és fáradhatatlan közreműködését állapíthatjuk meg. Ide vonatkozó közlésünkre a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara jegyzőkönyveinek I. és II. kötetét használtuk forrásul, amelyek példás pontossággal és bőséges részletezéssel jegyezték fel a kamara első éveinek teljesítményeit. A gazdag munkateljesítményből csak a fontosabbakra térhetünk ki, azokra, amelyek közérdekűek.