Református egyház tanítóképző intézete, gyakorló iskolája és internátusa, Debrecen, 1912

I. Délfrancíaországí képek* 1. Savoie ! Dauphiné ! Provence ! Oly különböző vidékek, de mindegyik egy-egy gyöngye Dél-Franciaországnak. Savoie az Alpvidék egyik legszebb része, a hegyek óriásával, az örök jégés hófödte Mont-Blanc-nal, Dauphiné az Isere bájos vidéke és Provence a Rhone völgye, a népek útja évezredek óta. Mindjobban látogatott vidéke lesz a közeljövőben Franciaországnak déli része, eddig Svájc mellett annyira mellőzött, néha még az északi franciák előtt is ismeretlen gyönyörű tájéka, a „Midi", mint ők mondják. Ez a csodaszép föld, mely a természet minden ajándékával dicsekedhetik, hol a hegyvidék zordon fensége, majd az alföld bája s a tenger nagyszerűsége ragad bámulatra bennünket. Itt, ahol, ha nem is olyan mennyiségben, mint Olaszországban, de épebben maradt római emlékek mesélnek az ókor hatalmáról, civilizációjának, gazdagságának nagyságáról, itt, ahol lépten-nyomon a középkor lovagvilágának romantikája ébred föl lelkünkben, itt, ahol az egyszerű pásztor beszéli azt a nyelvet, amelyet hajdan királyok és királynők beszéltek, amelynek előbb volt virágzó irodalma, mint a franciának, a dallamos provengal nyelvet, melynek új dicsőséget szerzett a troubadurok egy késő utóda, a Midi egy kis városkájában visszavonultan élő, de mégis világhírre jutott nagy költő, Mistral, legszebb művében, a Mireió-ban. Geneve-ből indulva a Paris—Lyon—Méditerranée vasút vonalán, mely a Rhone völgyében halad, Bellegarde-náll lépjük át a határt. Egész Culoz-ig kísérjük a Rhone tekervényes partjait i*