Református tanítóképző intézet, Debrecen, 1941

17 négy középiskolát vagy polgárit végzett ifjak, kiknek pályája elvált a theologusokétól, külön a népiskolai tanításügynek szentelvén életüket. Az intézmény szépen fejlődik, 1874-ben korszerű taneszkö­zökkel szerelik fel, 1878-ban már külön értesítőt ad ki, az 1882—83. iskolai évben négyévfolyamúvá válik, 1885-ben már négy rendes tan­széke van, amely 1889-ben hatra szaporodik. Növendékeinek lét­száma állandóan nő, s 1902-ben már párhuzamos osztályok szerve­zése válik szükségessé, 1906-ban megszervezik a hetedik tanszéket, 1913-tól pedig a gyakorlóiskola is két tanerővel működik. A világháború kora, ha egyelőre számban és szervezetben nem is, de színvonalban erős nyomokat hagy a szépen zsendülő kollégiumi tagozatban. A párhuzamosítás továbbfolyik, melynek költségeit az egyházkerület nem bírván fizetni, államsegélyt kell igénybevennie 1915—16-ban, melytől a Kollégium ereje és hivatása tudatában mindvégig, legutóbb pedig 1909-ben határozatilag is eltekintett. A szűkös anyagi helyzet, a tanárok és növendékek hadbavonulása, sok gond, amely nemcsak a Kollégiumot, hanem a növendékek társa­dalmát is egyaránt megülte, gyenge színvonalú hadiképesítő vizsgála­tokat eredményezett, melyekre 1917-től 1919-ig előkészítő tanfolya­mok létesültek újabb két tanszékkel. A vihar elvonultával sok a teendő a Kollégium anyagi helyreállításában, a lelkek régi rendjének s a munka nyugalmának biztosításában. Az új idők alkotó szelleme azonban diadalmasan bontakozik ; 1920 április 24-én a Kollégium / legnagyobb fia, országunk annyi fénnyel övezett Kormányzója látogatja meg az intézetet, amely feledhetetlen emlékű ünnepséget rendezett fogadtatására, nevével ékesítvén fel a gyakorlóiskolát, melynek egykori padjaiban ült. Ez a fényes dátum szimbolikus kez­dete annak a korszaknak, amely az egész nemzet s intézet életében is bekövetkezett ; a világháború sebei gyógyulni kezdtek, a haladás 1920-ban az V. osztály megszervezésében jelentkezett, s azóta pezsgő élet folyik ismét a nagynevű intézetben. Fellendül az ifjúsági élet, bevezetik az ifjúsági istentiszteletet, megalakul a cserkészcsapat, később a bajtársi egyesület, a tömeges jelentkezés újabb hullámokat vet s a sportéletben az ifjúság országos nevet biztosít magának az egri érsek vándorserlegének háromszoros elnyerésével. Munka- és lendület közben éri meg az intézet fennállásának 75 éves jubileu­mát 1930-ban, melynek ünnepségére a messze környék akkor szereplő számos tényezője s a svájci tanítóképzőintézetek képviselője is össze­gyűltek. A 30-as évek újabb fejlődést érleltek a tanítóképzés átszervezésé­vel. Európaszerte tapasztalt tanulság mutatta meg, hogy a tanító­képzésnek ki kell nőnie a középfokú iskolák kereteiből, s nagyvonalú törvény választotta ketté az eddigi szervezetet. Megalakult a négy­éves líceum, amely szerves része a középiskolák rendszerének, az alaptörvény szerint ennek elvégzése után a növendékek érettségi vizsgálatot tesznek, de a nevelés körébe eső tárgyaival s gyakorlati jellegénél fogva alapjául szolgál a reáépülő kétéves tanítóképző akadémiának. Ügy volt, hogy a debreceni Kollégium régi tanííókép­Tanítóképzöintézeti évkönyv. 2

Next

/
Thumbnails
Contents