Szent Márta ipari leányközépiskola, Debrecen, 1943

különzhetetlen ennek a kétféle írásnak tudása. Minden valamire való iparos is levelezéseit, számláit gépírással végzi. Nem nélkülözhetik ennek tudását növendékeink sem, akikből az ipari életben vezetőket akarunk nevelni. A két írás tanításának sorrendjében folyamatosan rátérünk arra a rendre, hogy az I., II. o.-ban gyorsírást, III., IV. o.-ban gépírást taní­tunk a gyorsírás gyakorlásával, amennyiben a tanulók gyorsírásai jegy­zik fel előbb azt a szöveget, amelyet aztán gépen át kell írniok. Gyorsíró­versenyen növendékeink idén nem vettek részt az idő rövidsége miatt. De résztvettek a Gyorsírástudomány c. folyóirat által rendezett fogal­mazási gyorsírási pályázaton és ezen II. díjat nyert Komjáthy Dóra I. o.; III. díjat nyertek Takács Mária I. o. és Bánfalvy Mária II. o. tanulók. Gépírásban annyira haladtak már tanulóink, hogy ebből államvizs­gát tettek és erről bizonyítványt nyertek: Fekete Katalin, Holló Erzsébet, Holló Gizella, Grósz Hedvig, Hütter Gabriella és Romhányi Gizella IV o. tanulók C) Erkölcsi nevelés. Valláserkölcsi nevelés. Vallásos nevelésünk középpontjában ez évbep új Szentünk, Árpádházi Szent Margit állott. Őt állítottuk növendékeink elé példaképnek nemcsak az áldozatokat vállaló hazaszeretetben, hanem a háziasságban és az önzetlen felebaráti segítésben is. Az Isten- és haza­szeretetnek ez a hőse különösen a ma nemzedékének, főképpen pedig a leány­ifjúságnak ad nemzetépítő tanítást: ima, munka, áldozat, testvéri segítés, tiszta erkölcs, kemény akarat kell, hogy jellemezze a ma leányifjúságát is, ha szebb, boldogabb magyar jövendőt akar építeni. Első ünnepére három­napos ájtatossággal készültünk. Márc. 18—19-én pedig az intézet többi tagozatával együtit előadtuk Ujházy György: Szent Margit misztériumát, hogy Debrecen közönségének a figyelmét is felhívjuk kedves Szentünk hősi alakjára. A márc. 23—25. napokon megtartott lelkigyakorlatok vol­tak utolsó megnyilatkozásai iskolai vallásos életünknek, pár nap múlva már bezárultak iskolánk kapui, de bízunk abban, hogy növendékeink a hosszú szünidőben is folytatják szépen megkezdett vallásos önnevelésüket. Nemzeti önismeretrevaló nevelés. Az ipari középiskola minden tan­tárgya bőségesen nyújt alkalmat arra, hogy a helyes nemzeti önismeretre vezesse a növendékeket. Nemzeti tárgyaink; a magyar irodalom és törté­nelem vetette meg ennek az önismeretnek az alapját, a többi tárgyak részletismereteket, sajátos jellemvonásokat nyújtottak ehhez a képhez. A komoly, nehéz idők még csak élesebben rajzolták bele ezt a képet a lelkükbe s megsejtették fájó, de egyben felemelő mélységeit is annak, hogy mit jelent magyarnak lenni! S ennek a sajátos magyar sorsnak és hivatásnak a felismerése ado:tit erőt a fokozott munka- és a háborús meg­próbáltatásokban egyaránt s ez öntött bizalmat és reménykedést a lel­kükbe, hogy a sötétbe borult magyar égen is kisüt majd egyszer az igaz­ság napja. Szociális nevelés. Soha nem kínálkozott több alkalom a nemzeti és szociális érzés fej­lesztésére, mint a jelen rövid iskolai évben. Nem kellett növendékeinknek biztatás az áldozatkészségre. A legnagyobb örömmel és szeretettel készí­11

Next

/
Thumbnails
Contents