Szent Márta ipari leányközépiskola, Debrecen, 1941

4 A megnagyobbodott ország ipari feladatairól. Dr. Radó Rezső kormányfőtanácsos, a keresk. és iparkamara főtitkárának iskolánk ismertető előadásán mondott beszédéből. Az ipar egyik legfontosabb foglalkozási ág, amely a maga átalakító munkájával új értékeket tennel és különféle igényeket kielégít. Az iparfejlesztési törekvések az utolsó 50 esztendőben hazánkban egyre erősödtek. De nézzünk vis'saa a rési időkbe, vájjon olyan idegen volt-e őseinknek az ipar. Amikor a hói)foglalók bejöttek a vereekei szoroson, maguk elégítették ki szükségleteiket A honfoglalóknak tehát már hadiiparuk volt. Mikor a magyarság letelepedett, lassankint műhelyek alakultak. A kolos

u torok lakói, a szerzetesek megkábították a népet ipari ismeretekre és kézműves iparra'. A XIII. században alakult a céhszervezet, de országos jellegű fejlődés csak á XVII. szádadban indult meg, így a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozása, a <boi'termelés, sör, szeszr ós cukorfőzés, meg az ecetgyártás terén. A malomipar pedig régi örökség. Ennek fejlődését főleg Tessedik Sámuel mozdította elő. Gvümölcsasxa'lással és konzerválással már igen korán exportra dolgoztak. Olajiitő is működött máf, csak a dohánytermelés nem volt még elég kielégítő. Az 160(Vas években Debrecen és Nagyvárad között már pénz- és áruegyezmény jött létre. Fellendültek az országos vásárok is. Debrecennek volt a legnagyobb vására. Volt idő, inikor 7 vásár zajlott le és mindegyik 15 napig tartott. A XVIII. században a'

L piarista atyák iskoláikban rajzot, mértant, és építéstant tanítottak. A XIX. században gróf Széchenyi István akarta Magyarországot gazdaggá tenni, mert meggyőződése szerint gazdag, erős nemzet annyi szabadságot tud magának szerezni, amennyit csak akar. Széchenyinek minden törekvése odairányult, hogy az ország gazdasági életét fellendítse. A közfektedést utak építésével, folyók .sz&hályoz'ásával mpziíította elő. Gondja volt az Alföld kincseinek feltárására és kihasználására. Afcl Ő és Kossuth munkája nyomán erős ipari mozgalom indult meg. Megrendezték az első ipari kiállítást, megindult az ipari oktatás. 1872-ben megjelent az I. ipartörvény. E'z megszüntette a céhrendszer egyeduralmát, rendezte és szabályozta, képesítéshez és hatósági engedélyhez kötötte az ipar űzését. Megalaktaljt a imajgyar ipartestület, a tőke összefogásával létesül a gyáripar, mely ezreknek ad munkát és kenyerei. Az ipar fejlesztését megkönnyítik, a különféle iparokat szakmákba tömörítik, mintaműhelyeket állítanak fel, hitelszövetkezetek keretéhen termelőszövetkézéték alapításai által támogatják az egyénerikint gyenge iparost, egyes szakmák műhelyeit gépberendezéssel látják el. A rajziskola vasárnapi látogatását kötelezővé tették. A tanonciskolákat követték az ipari középiskolák 1938rban. Ezekből kerülnek ki az üzemvezetők. Nézzük, milyen jelentősége van az iparnak a nemzeti életben. Az ipar és kereskedelem együtt 53 °/orát adja a nemzeti jövedeleminek és a mezőgazdaság csak