Szent Márta ipari leányközépiskola, Debrecen, 1941
15 megbeszéljük a főzendő ételek mennyiségét 5 személyre, elkészítési módjait, ízletessé tételét, azok piaci értékét, azonkívül tápértékét kalóriákban és végül a vitamin tartalmát. A recepteket a táblára írjuk, főzés végén pedig minden növendék bejegyzi azt az említett füzet megfelelő helyére. A füzetben minden ételtípusnál szerepel az: lalaprecept, piaci ár, kalória, vitamin tartalom, ezek kitöltése alapján végezünk összehasonlításokat az ételtípusok piaci árai ós kalória értékei között. A növendékek 5 csoportblan végzik a gyakorlatokat, t-6 tanuló alkot egy csoportot. A sziaktanár irányítása mellett 2 óra alatt elkészül az ebéd, megebédelnek, elmosogatnak. Minden csoport elkészíti a főzött ebédről a költségvetést, melyben szerepel: az elhasznált anyagok mennyisége, piaci ára, elhasznált, fa-, gáz vagy villany ára, a tanulók munkadíja, bevásárlási köllség, (idényhasználat, összesek ára, 1 személy ebéd-költsége és végül a haszon. Ilyen előtanulmányok alapján lesz tudatos, értékes és 'hasznos a főzés kivitele az illető növendék saját háztartásában. A növendékek nagy lelkesedéssel igyekeznek elsajátítani a főzés művészetét, mely szinte vonzza őket a |nő egyik legszebb munkakörébe, a háztartás vezetésébe. ' Gépírás. Az ipari leányközépiskola egyik feladata, hogy a tanuló mint önálló mester is megállja helyét a gazdasági életben. Mint önnálló mesternek, iparivezető egyéniségnek, vagy üzemek vezetőjenek nélkülözhetetlen segítő eszköze az írógép. A gépírás fontossága ma már oly nagy, hogy nemcsak hivatalok, de magánemberek is írógéppel végzik írásbeli munkájukat. Éppen ezért vezette be iskolánk, mjnt rendkívüli tárgyat, a gépírást. Heti két órában tanulták és gyakorolták növendékeink a tízujjas vakírást. Megtanulták az írógépek kezelését, a közéletben előforduló írásbeli munkák helyes, tiszta és csinos elkészítését. Az I. osztályos növendékek az írógép történetével, szerkezétével és kezelésének módjával ismerkedtek meg. A vak írást mérsékelt sebességgel, többé-kevésbbé, minden tanuló elsajátította. A II. osztály már kellő gyorsasággal ír, minden nehézs,ég nélkül. Gyakoroltuk a címzéseket, okiratok, polgári ügyiratok, számlák, megrendelések, üzleti levelek stb. helyes és szép kiállítását. Többször rendeztünk versenyt a sebesség megfigyelésére, voltak 40, 60, 80 szótag sebességgel írók, ami igen szép eredménynek mondható. Hisszük, hogy a két év alatt elsajátított, ugyesiségüknek a jövő életükben nagy hasznát veszik. 5. Kapcsolat az iskola és szülői ház között. Szülői értekezletek. A szülői házzal állandó kapcsolatot igyekeztünk fenntartani. Ez történt részben a fogadó órák által, amikor is a tanári testület tagjai hetenként rendelkezésére állottak a szülőknek. Értekezletet mindjárt az év elején tartottunk a ruhaanyagok beszerzése ügyében. Itt a műbelyoktatók tájékoztatták a szülőket a feldolgozásra kerülő ruhaanyagokról és a kereskedőkkel lefolytatott megbeszéléseikről. Második általános értekezletünket ismertető bemutatással kötöttük össze, hogy ilyen módon behatóbb betekintést nyerhessenek az iskola munkájáról. Ezen az értekez 1leten az igazgató ismertette az ipari leányközépiskola feladatát, tantervét és különleges; tanítási módszerét. Majd Radó Rezső m. kir. kormányfőtanácsos, kereskedelmi kiitnarai főtitk;1r tartott előadást a megnagyobbodott Magyarország ipari feladatairól. Ebben vázolta a magyar ipar fejlődését, kilátásainkat az új Európában és ebben tó irányban az ipari középiskolák hivatását. A mélyen faiegalapozott, szakszerű előadás
