Szent Márta ipari leányközépiskola, Debrecen, 1941

12 b) Értelmi nevelés. A gyakorlati irányú kiképzés mellett az értelem nevelésére is gondot fordít az iskola. Értelmi nevelésünknek kettős célja van: a helyes gondolkodásra való nevelés és a megfelelő tudásanyag 'elsajátítása, A tantárgyak keretéiben nagy gondot fordítottunk arra, Uogy a tanulók megszokják a helyes Ítéletalkotást, meglássák az összefüggéseket a jelenségek és okaik között, és tudjanak következtetni. Ezzel megvetjük iz a.lapját a helyes gondolkodási készségnek és a, biztbs világnézetnek. Az ismeretek elsajátításában felhasználtuk azokat az eszközöket, amelyeket a modern didaktika ad a tanár kezébe. Irodalmi ismereteik elmélyítésére felhasználtuk a Csokonai Színház ifjúsági előadásait. A hittan, művészettörténetem és magyar órákon a tanítási anyagnak megfelelő oktatófilm lepergetésével tettük az elméleti tanítást szemléletessé. A vegytan és fizrika tanításánál igyekeztünk a munkáltatp tanítást minél nagyobb mértékben megvalósítani. A szemléltetést szolgálták a Déri Muzeum és más^kultúrintézmények látogatása is. c) Esztétikai nevelés. Mértani és díszítőrajznak a célja: Az ízlés fejlesztése a vonalak, formák és színek összhangjának megismterésével, a térszemlélet megszerzése, a magyar népi és műhimzések megismerése és a (női iparban való felhasználása. A rajzolás készségének elsajátítása, amely fontos közlési eszköz az iparos számára. A tanterv és utasítás által kitűzött anyag bőven ad alkalmat a kitűzött cél elérésiére. Az első osztályban betűk írásával kezdtük, majd áttértünk az ipai;> életben gyakran használt síkmértani szerkesztésekre, kicsinyítésre, nagyításra. Nagy súlyt fektettünk a népi hímzések megismerésiére a fehérhimzéssel kapcsolatosan. V> gyáatunk a dísizítések anyagszerűsiágéro, a tetszetős folthatásra éa a .helyes elhelyezésre. A második osztályban év elején az ipari életben Szükséges szövegmegoldások gyakorlásával foglalkoztunk. Csakhamar áttérjünk a színes népihimzések megismerésére. Feladatimegoldások voltak a felvett népihimzések felhasználásával, a felsőruha díszítése köréből. Majd megpróbálkoztunk magyaros ruhatervezésekkel. Egyetlen rajzi feladatot sem csináltak a tanulók annyi szeretettel és kedvvel, mint az utóbbit. Annyira közelfekvőnek érezték magukhoz,' hogy teljes lélekkel bele tudták magukat élni, egy néhány ügyes fogással igazán szép eredményt tudtak elérni. Végül megpróbálkoztunk ruhaanyag minták másolásával, majd tervezéssel, szem előtt tartva minden feladatnál a 'magyaros jelleget. Az egész év folyamán igazolva láttuk azt az állítást, hogy nincsen párja a ínagyiar ember művészi érzékének. Ne hagyjuk parlagon, ragadjunk meg minden alkalmát, hogy e nemzeti kincsünket tovább fejlesszük. Reánk magyar nőkre ezen a téren nagyon nagy feladat vár. Legyen a ruhánk magyaros, tegyük széppé magyar otthonunkat. Magyaros ízléssel megállhatjuk a versenyt bármelyik külföldi állammal. d) Testnevelés. A magyarság életrehivatottsá^a és az új idők szellemének átérérzése arra sarkal bennünkbt, hogy ne. csak fiainkat, — a jövő magyar katonáit — neveljük katonás, harcos szellemben, hanem ezeknek majdan segítőtársát a magyar leányifjúságot is erőp, edzett, mindenkor helyét megállni tudó magyar lányokká neveljük. Világháború kellős közepén vagyunk, különleges viszonyok vannak a mö'göttes országokban is. A háború mindig kisebb-nagyobb munkaerő hiányt eredményez. A férfiak háborúba mennek, a hadfelszerelési iparok is több munkaerőt vesznek igénybe, mint a békés termelés. Éppon ezért a leányifjúságot is küzdeni tudó, szívós és a hazájáért dolgozni és élnitudó emberekké kell nevelni. Ezt a célt szolgálja az iskolai testnevelés is. Az' iskola ezt a kiváló eszközt fel is használta nevelő-