Szent Márta ipari leányközépiskola, Debrecen, 1941
8 iparos társadalom örömmel karolja fel ezeket az iskolákat, mert ítt látja biztosítva a jövőnek jobban felkészült ifjúságában az iparossás utánpótlását. A magyar iparos megbecsüli a tudást és maga is igyekszik állandóan tanulni. 'Ennek leigékesebb bizonyítéka a .sokféle ipari továbbképző tanfolyamnak látogatottsága. Egy ország anyagi jóléte, nagysága vagy virágzása nemcsjak a szellemi tudományok fejlettségétől függ, hanem a gazdasági rríűveltség fokától is. A fejlett ipari élet jelentékenyen befolyásolja a többi gazdasági |ág boldogulását is. Az iparos dolgozza fel a gazda által termelt nyersanyagot, ő ad tóletet előálíítotti árucikkeivel a kereskelemnek, az ipar ad foglalkozást a legnagyobb enibertömegnek és megélhetést a sűrűn lakott települési formáknak. Az iparos adófizetésével alátámasztja a nem L termelő társadalmi rétegnek, a tisztviselő osztálynak megélhetését is. Minél fejlettebb egy ország ipara, annál jobban be tudja tölteni hivatását. Fejlett ipar megteremtéséhez azonban elsősorban tanult, képzett, emelkedett erkölcsi szinten álló iparosokra van szükségünk. Ezért az iparosság a maga szempontjából is kívánja elbírálni az ipari középiskolákat. Ebből a szempontból azt kívánja, hogy növendékeit iparos szellemben neveljék. Alapozzák ineg az ifjúság szaktudását, ébresszenek fel benne ügyességet, leleményességet, vállalkozói szellemet. Tudjanak szebbet, tökéletesebbet alkotni. Mutassanak új. utakat ízlésben, szaktudásban, és kötelessfégváüalásban. Most pedig azokhoz a leányokhoz kívánok szólni, akik élethivatásuknak a női ipart választották, fizlekre a leányokra fontos ós hazafias küldetés vár. Ez a küldetés reájuk az iparos társadalomban, és azon k.vül a tógabbkörű társadalomiban vár. Az iparos társadalomban feladatuk lesz egész lélekkel beleolvadni ebbe az osztályba, hogy azt emeljék és lelkileg jobban öss'zefűzzék. Ennek elérése végett tartsák szemelőtt, hogy az ipart mégseml az iskolában lehet megtanulni, hanem kint az életben, leendő mestereiktől és segéd társaiktól. A mesterségben az életet ugyanis a gyakorlat adja. Az iskolában sok elméleti tudást és művészi készséget szerezhet* nek. Elsajátíthatnak bizonyos művészi meglátást. De az életben való megállást, a gyakorlati megoldásokat, az emberekkel való bánásmódot és sok apró gyakorlati fogást csak a tapasztalt, tisztes mester oldalán lehet elsajátítani. Több tanultságuk mellett is tisztelettel álljanak tapasztalt, mesterük mellé és megértéssel karolják fel leendő gégéd társaikat is és a kapott gyakorlati tudás helyett cserébe adjanak az iskolában megszerzett lelki finomságukból, előzékenységükből, finomabb modorukból lelki ajándékokat. Masak hozzák közelebb egymáshoz a munkaterem dolgos embereit. .Maguk legyenek ott a kovász, amely meginemiesítse a ^környezet gondolatvilágát, a kis mustármag, amelyből a nemesnek, szépnek kicsiny magva naggyá nő. Kötelességükké teszi ezt éppen magasabb készültségük. Hivatást kell vállalniok az ipari középiskolát végzett leányoknak a nagyobb társadalom köreiben is azzal, hogy megtalnítják a női társadalmat az ipari pálya megbecsülésére. Éppten a női társadalommal kell megértetniük, hogy az ipari pálya nem lealázó foglalkozás, hanem nemfesiítő, ízlést, jómodort és műveltséget igénylő pálya. Meg kell tanitaniok, hogy az iparos helye a középosztályban van és leg;alább is annyfira udvarképes, mint áltjaláb'ain a tisztviselői foglalkozás. Igen sok nő szégyel ipart űzni és inkább elmegy irodába gépírónak, vagy más, rendszerint alacsony irodai munkakörbe, ahol sokszor nőhöz, nem illő környezetben, és megalázott helyzetben éh le életét. Néhány pengőért adja oda munkaerefjét, ahelyett, hogy a sokkal jövedelmezőbb, önállóságot biztosító ipari vállalkozásban érvényesítené tudását és biztosítana női mivoltának sokkal inkább megbecsülendő megélhetést.
