Kegyes tanítórendi kereskedelmi középiskola, Debrecen, 1942

Sűrűség, térfogat, fajsúlyszámításokat végeztünk. Kamatos folyószámlákat szerkesztettünk. Biztosítási ügylettel kapcsolatos kockázatvállalási számításokat hajtottunk végre. Sűrűség-, térfogat-, fajsúlyméréseket eszközöltünk. Megismerkedtünk a piknométer és a termoregulátor használatával. Az év végén elvégzendő összefüggő 7 napra terjedő Üzemi Gyakorlatokat a Katolikus Főigazgatóság 4420/1942—43./E. sz. rendelete alapján 4 napra korlátozva, június 8., 9., 10. és 11-én fogjuk megtartani. Ezúton mondunk köszönetet azoknak a vállalat- és üzemvezetőknek, akik munkájukkal, vagy üzemlátogatási engedélyükkel hozzájárultak az új kereskedelmi nemzedék gyakorlatias neveléséhez. Ifjúsági egyesületek. Kereskedelmi iskolánk nagy előnyének tartjuk, hogy tagjai, noha mint kereskedelmi tanulói a leghatározottabban gyakorlati irányban fejlődnek, mégis minden vonatkozásban együtt vannak a gimnáziumi ifjúság életében. A kereskedelmi iskola a piarista intézet egy része. A légkör a kereskedelmiben és gimnáziumban ugyanaz. A nevelési rendszer és eszközök azonosak. Ez az együttélés és együttműködés kétségtelenül sokat tesz a magyar társadalom számos sajnálatos szakadékának áthidalásához. Éppen ezért a valláserkölcsi és hazafias nevelés, az ünnepélyek, a kegyelet és megemlékezések, a filmoktatás, a természetvédelem, a fegyelmi és egészségi állapot, a szülői értekezletek, az ifjúsági egyesületekről szóló beszámolók teljesen megegyeznek a gimnázium értesítőjében közöltekkel. (Lásd tehát a megfelelő címszók alatt ott!) Közgazdasági kör. A közgazdasági kör az idén is, mint az önképzőkör szakosztálya működött. Tagja volt minden jeles- és jórendű kereskedelmista, az elégséges rendűek és a gimnázisták közül azok, akik a közgazdasági élet jelenségei iránt különösebben érdeklődtek. A kör munkássága az idén is abban a mederben mozgott, amelyet megalakulásakor célul tűzött ki maga elé. Ez a cél kettős: gyakorlati és elméleti. Amikor a jelen jóformán mindennap változó gazdasági életét vizsgálgattuk azokban a közgazdasági folyiratokban és napilapokban, amelyek rendelkezésünkre állottak, azaz a napi gazdasági feladatokról vettünk tudomást és magyaráztuk azokat, gyakorlati irányú célkitűzésnek tettünk eleget. De már ezeknek a jelenségeknek vizsgálatánál sem állhatunk meg pusztán a jelenségek tudomásulvételénél és ezek magyarázatánál, hanem a jelenségek mellett és szemben bizonyos irányú elvi magatartást is tanúsítottunk. Azaz bizonyos közgazdasági rendszerből kiindulva állapítottunk magunk számára értékelési alapot és ennek alapján néztük a mindennapi közgazdasági élet szövevényét. Ezen az elméleti síkon állva juthattunk csak el oda, ahova középiskoláinknak valóban törekedniök kell és ahova körünk kettős célkitűzésével valójában mint egyetlen célba iparkodik, hogy t. i. tanulóink a négy éven át szétszórtan megismert közgazdasági irányú ismereteket és a mindennapi, az újságokból olvasott közgazdasági eseményeket egy magasabb színtézisbe foglalhassák, filozófiai nézőpontból szemlélhessék. De minden filozófiai állásfoglalás világnézeti állásfoglalás is. És ez a legfontosabb. Körünknek — mint a múltban volt — most is az igazi célja bizonyos olyan ismertek közlésén kívül, amelyekre az iskolai órák keretén belül nincs idő, olyan gaz12