Kegyes tanítórendi kereskedelmi középiskola, Debrecen, 1941

A szenei piarista közgazdasági főiskola (1763—76). A piarista rendházak homályos, öreg könyvtárai hűvös nyugalommal őrzik őseink kincseit. Érdemes közéjük nyúlni. Ha az avatatlan szemlélő boly­gatja meg nyugalmukat, csak olyan írásokat lát, mint minden más szerzetes­tanári könyvtárban. Pedig a hátsó polcokon furcsaalakú, foszladozott köny­vek is szerénykednek. Milyen óriási számban ! Architectura, Hydraulica, Mechanica, Sciptura Duplex ! — árulkodnak a címek. Mit keresnek Horatius, Vergilius meg a többi királyi tekintély közt ezek a mészporszagú, körzős, vonalzós tudományok ? Hogyan törtek be közéjük a nyugták, váltók és a kereskedelmi levelezők ? Amikor a latinos jezsuita iskolák még a fénykorukat élték, támadt egy új rend, a piarista tanítórend. A jezsuita iskolák a maguk tökéletesen kiépí­tett, évszázados hagyományú tanítási rendjükbe nem tudták bevenni azokat a gyakorlati ismereteket, amelyeket a merkantilista állam elvárt a polgárai­tól, hivatalnoki karától. A fiatal piarista rend rugalmasabb volt. Tagjai szent alapítójuk szellemében a gyakorlati tantárgyak megművelésére vetették rá magukat és hamarosan sok tanárt találunk köztük, akik Európa legelhiva­tottabb közgazdasági oktatói sorában foglalnak helyet. Magyarországon a tatai piarista intézet volt az a gyújtópont, ahol a reális tárgyak iránt tüzet fogtak a rendtagok. Valero Jakab, Révai Miklós, akitől Széchenyi építészetet tanult, Koppi Károly, aki kereskedelmi akadémiai tervezetében a legtisztább kereskedőiskolát akarja megvalósítani, — mind megfordultak Tatán. Mégis a szenei kollégium volt az az intézet, ahol a piaristák ezirányú törekvései a legszebben kivirágoztak. Itt már nemcsak úgy mellékesen, saját józan kezdeményezésükre csempészték be a humanista tárgyak közé a köz­gazdasági studiumokat, miként Tatán, hanem ez a főiskola már tökéletes köz­gazdasági intézet volt, még pedig a maga nemében egészen érdekes. A szenei Collegium Scientiarum Politico—Oeconomico—Cameralium-ot 1767-ben alapította Mária Terézia. Ez az iskola teljes egészében a merkantil államelvek nevelésügyi vetülete. A merkantil állam a jövedelmek szaporítását szorgalmazza, tehát nagy hivatalnoki karral kell dolgoznia, hogy az adókat, vámokat kimutathassa, a bányákat és kincstári birtokokat jövedelmezőbbekké tegye. A latinos iskolák az effajta dolgokhoz semmi hozzáértést nem nyújtot­tak. Érthető tehát, ha a kormányzat egy új iskolatípust hoz létre. Az is ért­hető, hogy ennek vezetését éppen a piaristákra bízza, akik a reális tárgyak tanításában már eddig is kitűntek. Eszterházy Ferenc gróf, magyar udvari kancellár a kollégium felállítását javasló előterjesztésében előadja, hogy a természeti javakban gazdag Magyarországon szükség van egy olyan szak­iskolára, amelyben hivatásosan tanítják a geometriát, a dikasztériumi. és megyei hivatalokban szükséges számtant, a kereskedelmi számtant és a mező­gazdaság elveit. Szükség van egy ilyen iskolára a belföldi kereskedelem és továbbá a közhivatalok pénzügyi igazgatása szempontjából. Hogy képet alkothassunk az iskola szervezetéről és működéséről, lás­f-uk az 1763-ban kiállított alapítólevelet. Ennek eddig csak egy töredéke látott nyomdafestéket a tatai gimnázium 1894—95-i értesítőjében. Méltó, hogy teljes egészében is megismerjük. 3

Next

/
Thumbnails
Contents