Kegyes tanítórendi kereskedelmi középiskola, Debrecen, 1940

11 Á kereskedelmi tagozat megalakulásának története. Ma már alig szorul bizonyításra az a ténymegállapítás, hogy nemze­tünk éppen úgy, mint az egész világ, megrázkódtatásokkal teli átmeneti időket él. A régi világ tűnőben van és valami új van születőben. A nemzet vonatának, ha nem akar kisiklani, vagy vakvágányra rohanni, sok-sok zötyögős váltón keresztül új vágányokra kell tudni áttérni. Űr és nem úr, egyén és közösség, falu és város, munkaadó és munkás, törzsökös magyar és asszimilált magyar stb., stb. szemléletében és gyakorlatában új vágá­nyokra kell térni és bizony legtöbb esetben ezeket az új vágányokat még le is kell rakni. A tanítás, nevelés terén a szükségesnek mutatkozó új vágányok közül egyik legjelentősebb, a gyakorlati életre, a gazdasági, közgazdasági életre nevelő iskolatípusoknak az eddiginél sokkal nagyobb mértékű kiépítése. A nemzeti társadalom tagjai túlnyomóan és egyoldalúan elméleti pályák felé tolultak és valósággal irtóztak a gazdasági pályáktól, pedig ma már közhely, hogy nincs szükség annyi elméleti képzettségű emberre Magyar­országon, de igen nagy szükség van közgazdaságilag képzett egyénre. Sok-sok gimnáziumnak kell átalakulnia gyakorlati irányú (mezőgazda, ipari, kereskedelmi) középiskolává és a nemzet széles rétegeinek kell ezek­ben elvégezni tanulmányait, mert a nemzet egészének valójában új vágá­nyokra való átjuttatása sem történhetik meg az ifjúság nevelésének és oktatásának átállítása nélkül. Az elmúlt esztendőkben olyan sokat és olyan gyorsan fejlődtek a dolgok, hogy ezek a gondolatok ma már sokkal szélesebb körben mond­hatók felismeréseknek, mint két évvel ezelőtt. Örülnünk kell rajta, hogy a piarista rend már régebben tisztán látott ezen a téren és méginkábbb örülnünk kell azon, hogy nemcsak tisztán látott, hanem megvolt benne az elszántság is, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék. Négy kiemelkedőbb irányban kellett megindulnia ennek a cselekvés­nek: A rendi lehetőségek megteremtése (tanárok átképzése, felszerelések stb.), a diákok felvilágosítása, a szülők meggyőzése, a felettes hatóságok beleegyezésének megnyerése. Az iskolában a fiúkkal folyó megbeszélések, a szülői összejövetelek és egyéni tárgyalások után körlevelet bocsátottunk ki, melyben gondos mérlegelés alapján javaslatot tettünk minden szülő számára, hogy fiának a különböző középiskolák közül (gimnázium, liceum, kereskedelmi, ipari, mezőgazda) melyik fajtát ajánljuk. (A körlevelet lásd a két év előtti gimnáziumi értesítőben.) Mindezek eredményeként a szükséges létszámot nemcsak hogy el­értük, hanem még túl is léptük, úgyhogy folyamodnunk kellett a létszám felemeléséért. A felettes hatóságok a legnagyobb örömmel fogadták a rend elhatá­rozását, — hiszen a Kultuszminiszter Űr önagyméltósága maga is fel­hívta az elhatározás kívánatos voltára a rend vezetőségének figyelmét — és ígv a Hercegprímás Űr Öeminenciája a rend hivatalosan is előterjesz­tett kérelmére a Kat. Középiskolai Főhatóság tagjai véleményének ki­kérése után a Főhatóság nevében 3137/1938. sz. alatt megadta hozzá­járulását ahhoz, hogy a debreceni gimnázium B. osztályainak felső tago­zatát (V. B.—VIII. B.) kereskedelmi középiskolává szervezzük át. Az 1938. augusztus 6-án a gimnázium igazgatóiához küldött rendfőnöki átirat idézte a Hercegprímás Űr Öeminenciája engedélyező iratából, hogy ,, . .. a

Next

/
Thumbnails
Contents