Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1943

2zo azonban mégsem irodalom. Nem szárnyal magasan, nem hat át korokon, csak tényszerű és így nagyon hű korjellemző adat, kékkői Balassa Bálint dallamos sorai azonban minden időkre szólóan nagyszerű megzendítései a török harcok sohasem csüggedő lelkű magyar katonája halhatatlan erényeinek, a végbeli vitézek szerinte hasonlíthatatlanul bátor és katonai szépségekben bővelkedő világának meg az ellenség gyűrűjében keservesen vergődő, csapódó, bujdosásba kényszerülő magyar sors hányaíottságának. Az irodalom értékelésének ezt a képességét ki kell fejlesztenünk növendékeinkben, ez teszi olyan vitathatalanul fontossá másodfokon — mondjuk — az irodalmi nevelést a szakirányú középiskolában is. Vigye magával a növendék élete végéig ható élményként azt, hogy mit is jelent az irodalom és mi az igazi irodalom. Végső fokon szeretnie is kell az irodalmat, az igazit és mindig megvetéssel elfordulnia a selejttől, a ponyvától, közelítse meg az a legszebb jelszavakkal vagy akár tetszetősnek tűnő köntösben. El kell érnie irodalmi nevelésünknek, hogy a növendék biztos magyar és irodalmi világnézeti alapot nyerve a középiskolában könnyedén, esetleg már néhány sor elolvasása után is vissza tudjon biztos Ítélettel utasítani minden, úgy tartalmilag silány, mint művészileg értéktelen könyvet. Ne is vágyjon az ilyen másod- vagy harmadrendű termékek olvasására, mint ahogy — közönséges hasonlattal élve — az ízes magyar konyhához szokva egyáltalában nem vágyunk az albánok nemzeti csemegéjére, az egészben főtt és faggyújában kihűlni hagyott birkafejre. Egész nevelésünk egyik legfontosabb célja ez, ehhez azonban a csak látszólagos ellentmondás kiküszöbölésével a kereskedelmi középiskolai irodalmi nevelés legnagyobb megbecsülése szükséges nemcsak a tanár, hanem a tanuló részéről is. A könyv, a jó könyv megbecsüléséhez és tiszteletéhez vezet ezzel az út, a szellem megbecsüléséhez, a szakképzettségen felülemelkedő lelki műveltség tiszteletéhez. Valószínű, hogy a kereskedelmi középiskolában többet kell küzdenie a tanárnak a tanulók ellenállásával a szakismeretek nehézkedési, más irányba terelő súlya miatt- Hogyan érheti el legbiztosabban, legmaradéktalanabbul itt is a célját? Mindenesetre úgy, amint azt egyik kiváló pedagógusunk megállapította, hogy ha platóni értelemben filozófusa lesz tárgyának. Elsősorban filozófusa és csak aztán tanára. Ezzel a jól átgondolt és kiépített filozófiával kell aztán közelednie iskolatípushoz, tárgyhoz és tanulóhoz és azzal a sziklaszilárd meggyőződéssel, hogy munkája minden nehézsége mellett is gyönyörű hivatás, mert egész embert és erős magyart nevel. Dr. Harsányi Zoltán 8