Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1942

pillanatra megtántorodunk bele, de látjuk, hogy jön a hullám és tovább vonul. Nekünk megfeszített erőkkel kell állnunk a vártán. Viharban próbá­lunk magot vetni. A tanári életünknek és munkánknak az a célja, vágya, reménysége, hogy tanulóinkból különb magyar nemzedék alakuljon. Test­ben és lélekben derék, erős akaratú, szilárd jellemű, valláserkölcsi alapo­kon álló s mélységes hazaszeretettől áthatott, dolgozni tudó és akaró ifjú­ságnak felnevelése a célunk. Szigorú, igazságos tanulmányi mértéket alkalmaztunk ebben az is­kolai évben is. Tanulóink komoly kötelességtudása, munkafegyelme és ta­nulni akarása még további javulásra szorul! Sikeresebb munkát végezhet­tünk tanítványaink lelkének, jellemének, világnézetének kialakításán. Nem utolsó sorban nevelői munkánknak tulajdonítható, ha tanulóink az esetleg gyenge tanulmányi eredmény ellenére hivatásuk különböző őrhelyein mégis megállják helyüket. Az iskolai rend és fegyelem megszilárdításának, a valláserkölcsi életfelfogás és világszemlélet kiépítésének legerősebb oszlopai a hivatásuk méltó magaslatán álló hitoktatók. Buzgó figyelemmel támogatjuk mun­kájukban az intézet hittanárait. Ellenőriztük és szigorúan megköveteltük tanulóinktól, hogy vallási kötelességeiknek eleget tegyenek. Az ifjúságot az istentiszteletre és szentmisékre saját felekezetük tanárai mindig elkísér­ték. Az igazi hazafiúi érzelemnek a kialakítása a tanári munka első köteles­sége és legtisztább öröme. A nemzetnevelés egyik legfontosabb mozzanata az ifjúság előkészítése a katonai nevelésre. 6. Fegyelmi állapot. Az iskola fegyelmi állapota általában kielégítő. Lelknsmeretes gondot fordítunk arra, hogy a különböző iskolákból össze­verődött s folytonosan éber ellenőrzést igénylő tanulókat- fegyelemre, rendre, pontosságra s illedelemre szoktassuk. A jónevelés és fegyelem érdekében gondos folyosói felügyeletet tartunk. Az intézetben és az intéze­ten kívül katonás fegyelmezett magatartást követelünk. Kellő figyelemmel voltunk a tanulóknak iskolán kívüli magavisletének ellenőrzésére is. Saj­nos, hogy a bejáró tanulók kiesnek a hatékonyabb megfigyelésünk alól. Nevelőmunkánkban, ha nem is értük el még az elénk tűzött célt, iskolánk fegyelmi képe mégis megnyugtató. Tanulóink tiszt elet tudásban, általános erkölcsi ítélőképességben bármely más intézet növendékei mellett megállják helyüket. Nevelő munkánkban további fokozott tevékenységre buzdít, sarkall tankerületi királyi Főigazgató urunknak az iskola fegyelmi állapotára vonatkozó elismerő megállapítása is. 7. Leventemunka. Az 1941—42. tanévtől iskolánk leventeparancs­noka dr. Rácz Imre r. tanár. Az iskola igazgatójának javaslatára és előter­jesztésére dr. Rácz Imre 1942. július végén résztvett a Honvédelmi Minisz­térium által Budapesten rendezett tanfolyamon. Ennek alapján kapta a megbízást és vezette iskolánkban tovább, mint leventeparancsnok, vezető főoktató a levente kiképzés munkáját. Tanulóink létszámának megfelelően két csapatot alakítottunk és egyiknek Solymosi Béla tanár, másiknak Du­sicza Ferenc vallásoktató lelkész voltak a parancsnokai. A leventék fog­lalkozása foglalkozási-jegy, előre kidolgozott tervezet szerint folyt. Ha a szabadba nem lehetett kivonulni, akkor bent az intézet udvarán, vagy a tantermekben. Az iskola tanári karából dr. Harsányi Zoltán, Nagy János 13

Next

/
Thumbnails
Contents