Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1929

A Cibeles-téren van a főposta hatalmas épülete. A spanyol postáskisasszonyoknak nemcsak az a dolguk, hogy bélyegeket adjanak el, ajánlott küldeményeket vegyenek fel, hanem sokszor még a címzést is nekik kell elvégezni, mert bizony az egyszerűbb spanyolok között elég sok az írástudatlan. Meg is írják szó nélkül s még csak nem is idegeskednek érte. A tér közepén szökőkút van, amelynek márványszobor-csoportja Kybelenek 9 oroszlántól vont kocsiját ábrázolja. Madridnak természetesen nem ez az egyetlen szökőkútja. A nyári hőséget persze, ha még annyi volna, sem tudnák csökkenteni. Ezt az utcák bőséges öntözésével kísérlik meg elérni. Minden spanyol városban, így Madridban is nem öntözőkocsik járnak, hanem reggel, délben és este 6 óra tájban tömlőkből valósággal elárasztják az utcákat. Félóra múlva azonban már nyoma sincs a sok víznek. Teljesen elpárolog. A Cibeles-térről nyílik a Prado, fasorai alatt volt régebben a korzó, ma azonban Madrid világhírű képtára teszi nevezetessé, amely ezen a széles úton van. A Museo del Prado, a nemzeti képtár, ahol Velazques, Goya, Murillo, Rembrandt, Rubens és sok más csupa nagynevű festő képei láthatók. Ha semmi mást nem lehetne látni Madridban, ez a képtár akkor is sok idegen embert hozna ide. A Prado északi folytatása a Paseo de Recoltes és a Paseo de la Castellana az arisztokrácia és a nagykövetségek kertekkel körülvett palotáival. Itt van az előkelő világ korzója. A kerti helyiségek estefelé tele vannak közönséggel, de alig fogyaszt valaki szeszes italt, hanem kávéznak, még többen pedig a legkülönbözőbb színű és ízű hűsítő italokat isszák. A sétálók javarésze elegánsan öltözött fiatalember, sok a siheder és gyerekleány. Vájjon az édesapjuk pénzéből, vagy a maguk keresetéből telik ez a nagy előkelőség ? A sok autó között feltűnő sok a bicikliző munkás. Újra csak azt látjuk, hogy itt mindenki egyforma iu\ Nincs kisajátított tér és utca. Itt is, mint Madrid főútjain, sok a vak koldus. Az egyik gitárt penget, a másik hegedül, a harmadik kis fémtányérját, amelyben a pénzt gyűjti össze, vagy vasbotját ütögeti az aszfalthoz, hogy a figyelmét magára terelje. A vakok a déli nap fényének, meg még inkább a tudatlanságnak áldozatai. Ebben is keleti vonást mutat Spanyolország. Feltűnő, hogy az egész országban másfajta koldus nem kéreget, pedig régebben a koldusok tették hírhedtté az országot. A királyi palota ott épült föl, ahol 1083-ban még Madsrit arab vár állt. A város lakossága sokáig küzdött önállósága megmentéséért és V. Károlynak 1520-ban le kellett verni az egységes állam meg valósítása ellen küzdő pártokat. II. Fülöp tette meg székhelyének, de nem csinált semmitsem fejlesztése érdekében. A 18-ik század kezdetéig szűk utcákból álló egészségtelen város volt. Ekkor azonban sorsa megváltozott. A Bourbon-házból származó uralkodók felépítették a királyi palotát és főként III. Károly alatt fejlődött. Minden nagy alkotás az ő nevéhez fűződik. A Plaza de Oriente, az a nagy tér, amely a királyi palota előtt terjeszkedik, Bonaparte József alkotása. Ő romboltatta le azt a városrészt és néhány kolostort, amely ezt a helyet elfoglalta. A teret szobrok fogják közre, de szánalmas állapotban vannak. Az egyiknek a füle, a másiknak az orra, karja stb. hiányzik. Kár, hogy ezek restaurálására még nem került a sor. A királyi palotától, amely 80 m. magasan van a Manzanares síksága fölött, nagyszerű kilátás nyílik a fennsíkra. Közvetlen alattunk a Manzanares folyik. Most olyan kevés a vize, hogy a madridiak mondása szerint hozzá kellene önteni. Itt van a királyi kert is. Ezen túl az egyhangú kopár síkság terjeszkedik. Fa nem tarkítja, csak a — 11 — i