Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1893

rült-e, arról legszorgosabb utánajárásommal sem sikerült megbizonyosodnom. 1 A. Tractatus particnlaris de Computis et Scripturis 36 különböző terjedelmű capitulumra oszlik Az egyes fejezetek tartalma több esetben nem felel meg egészen annak, a mit a cím ígér. Az utolsó capitulumhoz külön címek alatt három rendbeli utasítás van illesztve. Az egész tractatus tartalmának jelzésére hadd szolgáljanak az összes fejezetek címei Paciolo stílusát pedig ós azt a módot, a melyen tárgyát előadja, hadd mutassam be azoknak a fejezeteknek fordításával, a melyek a könyvvitel rendszerének kifejtése szempontjából vagy más körülménynél fogva érdekesek.

2 Cap. I. Azokról a dolgokról, a melyek az igazi kereskedőre nézve szükségesek és arról a rendről, a mely szerint Velencében és bármely más helyen Könyvet 3 Naplójával 4 együtt jól vezethetni. Bevezető fejezet. A kereskedőnek károm dologra van szüksége: mindenekelőtt pénzre vagy a mi azt némileg pótolhatja, teljesen ép becsületre és hitelre ; másodszor arra, hogy jó és gyors számoló legyen és harmadszor, hogy értsen a könyvek vezetéséhez. Ez utóbbit fogja a szerző Velencében szokásos mód alapján ösmertetni. Cap. II. E tractatusnak első főrészéről, a melyet Leltárnak 3 mondanak és arról, hogy mi a Leltár és hogy kereskedőknél mikéyen kell annak készülnie. 1 Hogy az egész Tractatus-t magyar fordításban még nem olvashatják az érdeklődők, csak a nyomatás költségén és a kiadón múlik. - Az eredetihez képest a fordításban csak annyi változtatást tettem, a mennyit a szöveg érthetősége megkívánt. Máskülönben a stilus szépségének és gördiilékenységének rovására is mindenütt az eredeti szó- és mondatfűzéshez ragaszkodtam. 3 Quadtmo — füzet. így nevezték akkor az olaszok a Főkönyvet. A „libro maestro" vagy „gran libro" elnevezések későbbi eredetűek. 4 Giornale, a mai egyesített napló, Pénztárkönyv és Hiteljegyzék (Prima Nota) egybefoglalva. 5 Inventario.