Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1887

23 ünnepek központja a húsvét; ezen ünnephez, illetve körötte sorakozik az egyházi év minden ünnepe s vasárnapja. A húsvét meghatározása pedig a tizedes évben épen oly módon eszközölhető, mint a tizenkét hónaposban. Húsvét meghatározása két módon eszközölhető. I. Gaus szerint a husvétszámítás következő képlet szerint eszközölhető : ha n az évszám és a b c d e a maradványai a következő osztásoknak: n: 19; n: 4; n: 7 ; (19 a-f-m): 30; (26 + 4c + 6d + Q): 7 ; akkor húsvét esik : (22 + d + e-ik) márcziusra. Itt m = 23 és Q = 4 és márczius 22 — Tertius 8. Vegyük például 1886. évet s kérdezzük: mely napra esett 1886. évben húsvét vasárnapja? n — 1886. 1886:19 = 99 és maradvány .... 5=a 1886: 4 — 471 „ „ .... 2=b 1886: 7 = 269 „ „ .... 3=c 19X5+- 23=118és 118: 30=3 és maradvány 28=d és 2X2 és 4X3 és 28X6 = 184és 184 + 4=188 és 188: 7=26 és a maradvány .... 6=e Tehát esett 1886-ban húsvét vasárnapja (22 4- d + e-ik) márcziusra = (8+d+e-ik) Tertius. Ugyanis . . . Tertius 8 = márczius 22 d maradvány 28 = d maradvány 28 e „ 6 = e „ 6 42 • 56 Ebből le Tertius . . 37 = márczius 31 napját, lesz Quartus . 5 = április 25 napja, husvét vasárnap. Mert: Primus . . 37 vagy január 31 Secundus 36 „ február 28 Tertius . . 37 „ márczius 31 Quartus . . 5 „ április 25 115 nap = 115 nap. II. Holdkulcs (Epakte) segélyével is meghatározható a húsvét. A holdkulcsot keresvén, először is az arany-számot kell ismernünk. Ez pedig az 1-gyel nagyobbított s 19-czel elosztott évszám osztási