Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885

34 nevezetesen az izzó üvegfolyadékot közönséges, porított porczellánból készített tégelyekbe öntik s ez utóbbiakat öntés után hirtelen lehűtik. Az üvegsajtólásnál az izzóüveg a sajtó érczlapjai által nyeri a hirtelen való lehűtést s minél jobb vezető az érczlap, annál gyorsabban következik be a lehűtés s egyúttal annál keményebb lesz az üveg. Ha vörösréz lapokat használnak a sajtólásnál, ugy az üveg egészen kemény lesz; ha pedig vaslapokat alkalmaznak, ez nem levén annyira jó melegvezető, félkemény üveget nyernek. A Siemens-féle öntött- és sajtóitüveg szilárdsága a közönséges üvegénél 9-szor nagyobb, ellentállási képessége pedig a gyémántéval megegyezik. A félkemény üveg is 3-szor 4-szer keményebb, mint a közönséges üveg s minthogy már ma sem drágább, mint a vas, idővel mind a vasnak, mind az aczélnak igen erős versenytársa leend, s nem egy térről teljesen lefogja azokat szoritani. Papíriparunk fejlődése a 40-es években emelkedést mutat, de már az 50-es években tetemes hanyatlás állott be; ugyanis a technikai vívmányok mindinkább érvényesíteni kezdették befolyásukat a papíripar terén is s ennek következtében az egyszerű papirmalmok helyett — hol a közönséges rongyot zúzó-gépek segélyével alakították péppé és a rongypépet merítés utján papírrá — gőzerőre berendezett papírgyárak keletkeztek, a hol mind a rongy elapritása, mind a pépnek papirrá alakítása gyorsan működő gépek segélyével nagyban eszközölhető s igy a tömeges termelés létesíthető. Ezen időben a papirtelepeink egy jelentékeny része, nem levén képes az ujabb találmányú s nagy értéket képviselő gépeket beszerezni, működését lassankint beszüntette; de viszont keletkeztek uj papírtelepek is, melyek, valamint a megmaradt régi telepek tökéletesebb szerkezetű gépekkel levén fölszerelve, igyekeztek a fejlettebb igényekkel szemben is lépést tartani. Nevezetesebb papírgyáraink közül megemlíthetők a fiumei, mely először készített géppapírt, ez 500 lóerejü géppel és 5 Didótféle géppel volt már 1875-ben fölszerelve; ezen gyár készítményeit a világ különböző részeibe szállítja és Triesztben, Anconában, Yelenczében, Konstantinápolyban, sőt még Londonban is külön raktárokkal bír. Fölemlithetők még a nagyszlabosi, pozsonyi, nezsideri, péterfalvai (Erdély), zernyesti (Erdély), hermaneczi, nagyszombati papírgyárak, melyek a 70-es évek elején nemcsak