Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885
18 kitűnő lisztet nyertek, hogy az a leghíresebb külföldi liszttel képes volt versenyezni. Ezt követték a soproni gőzmalom és a Pesten részvény-társaság által alapított nagy gőzmalom. Megemlíthetők még a nagyQbb műmalmok közül, a szintén részvényesek által Nagyfaluban épített ung-szabolcsi és fiumei nagyszerű gőzmalom. — Tekintettel azonban a gőzmalmok csekély számára, e gyáripar sem volt képes hazai szükségleteinket fedezni s épen ezért főleg a finomabb liszt-nemeknél behozatal utján kellett magunkon segíteni. Összevonva az eddig elsoroltakat, könnyen beláthatjuk, hogy a 40-es évek gyáripara egy téren sem volt képes bennünket a külföldi, illetve ausztriai gyáripartól függetleniteni, minden téren adófizetői voltunk a fejlettebb műiparral biró idegen államoknak. Mielőtt az összehasonlithatás czéljából műiparunk jelenlegi helyzetének megismertetésére térnénk át, nem lesz fölösleges, ha előbb közlöm azon okokat, melyeknek tulajdonítja Erdélyi János „Nemzeti iparunk" cziinü munkájában hazai gyáriparunk nyomott helyzetét. Hogy gyárak dolgában eddig oly kevés előhaladás konstatálható, annak több oka volt, nevezetesen népünk csekély száma, városaink nagyobb távolsága és czéliránytalan berendezése, a szükséges forgó- és alaptőke elégtelensége, szakképzett egyének hiánya, a gyárak benső berendezésének hiányossága és népünknek a komoly munkától, mint nemesekhez nem illő foglalkozástól, való tartózkodása. De minden hiányok és akadályok daczára műipar terén sokkal előbb állhatnánk, annyival is inkább, mert 1) hazánk több, és pedig terméketlenebb részében, t. i. a Kárpát vidékein a népesség sokkal nagyobb, mintsem hogy azok tulajdon földjeik után elélhetnének; 2) a kárpáti vidékek a természettől mindazon segédeszközökkel, melyek a gyárak létesítésénél szükségesek, u. m.: alkalmas folyókkal, patakokkal, erdőségekkel és a megfelelő nyersanyagokkal bőven el vannak látva; 3) a kévésé népes helyeken, a technika fejlődöttsége mellett, a kézi-, vízi- és főleg gőzerő oly szabatosan osztható be és oly előnyösen alkalmazható, hogy ezeknek segélyével a máskülönben megkívántató munkások számának 2/ 3-ad része feleslegessé vált. S épen a gőzgépek okszerű felhasználásának és alkalmazásának köszönheti Anglia azt, hogy a sokkal