Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1883

16 sára ennek külső réfege alkalmaztatott A rómaiak uralkodása alatt igen sok papyrus lett a világ akkori fővárosába t. i. Kómába szállítva és tovább feldolgozva. A g 1 u t in a t o r o k azt erősebb enyvbe mártották és a melleatorok azt kalapácsokkal ütögették és elefánt csonttal megsimították, és ez által azt sokkal fényesebbé tették, Az igy elkészült anyag különböző nagyságú szeletekre vágatott. Alexandria volt a papiros gyártásnak fő székhelye, és ezen gyári ipar igen sok embernek adott foglalkozást és igen fontos kereskedelmi czikket képezett. A papyrusból készített okmányoknak legnagyobb része elveszett. Ujabb időben azonban a keleten de különösen Aegyptomban találtattak fel ily iratok, melyeknek valódiságát kétségbe vonni nem lehet. Azonban sokkal nagyobb számban lettek ily okmányok ujabb időben feltalálva Herculanum és Pompejiben. Egy ily papyrus a mely a párisi muzeumban látható 9 méter hosszú. A papyrusból készült ily hosszú okmányok csak összesodortattak, azokban pedig a melyek könyvalakuak voltak minden 5-ik lap után egy pergament lapot tettek. A római uralom idejében a papyrus gyártása igen magas adóval volt terhelve. Theodorik a Góthok királya azt beszüntette. Angolországban ezen adó leghosszabb ideig tartatott fenn, mert még 1861-ben is fennállott. A papyrus Olaszországban egész a 12-dik századig volt használatban. Más országokban azonban már a 8-ik században a papyrust gyapotból készült papírral kezdették helyettesíteni. A papyrus mellett már 263—241-ik évig Krisztus születése előtt pergament is alkalmaztatott, moly utóbbi különféle állatok bőréből állíttatott elő és állítólag Eumenes a Pergamum királya által fedeztetett volna fel. Annyi bizonyos hogy már az Izraeliták Dávid idejében használták és Heródes szerint a ionok a legrégibb időben ismerték és alkalmazták irásra. Ugy látszik tehát hogy Eumenes a pergamentet nem találta fel, hanem csak ennek készitésmódján javított. A jelenleg használt papirnak felfedezése idejéről és helyéről biztos adatokkal nem rendelkezünk. Nagyon valószínű azonban, hogy ez is Chinában ezelőtt 2000 évvel találtatott fel, és a tatárok által ott felismertetvén ezelőtt 1300 évvel hozatott Európába. Ugy látszik hogy a papirnak gyártási módját az Arabok a 9-ik században hozták Olaszországba és Spanyolországba. Mások azt állítják, hogy az a keresztes hadjáratok alkalmával ismertetett fel a keleten és hozatott Európába. Meglehet hogy az mind a két uton jutott el mi hozzánk. Azt is állítják, hogy Spanyolországban már a 9-ik században nem csak gyapotból, hanem gyapotrongyokból is készítettek papirt és annyi bizonyos, hogy a gyapotrostot a rongy mint olcsóbb anyag hamar kiszorította a forgalomból. A gyapotrongyot más féle rongyok követték, és rövid idő múlva az is kétségtelen lett, hogy a vászonrongy sokkal értékesebb papirt ad, mint a gyapotrongy és már a 13-ik századból rendelkezünk oly papírral, a mely tiszta vászonrongy-