Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1882

7 hetvén ki a csempészeti uton irányuló forgalomra. E mellett az értékbe c s 1 é s is sok nehézséggel jár. Maguk az értékbevallások a magas vámtételek enyhítésére irányuló s önhasznu törekvés folytán nem teljes hitelűek s legtöbb esetben a valónál csekélyebbek. Az időről-időre változó piaczi árak pontos ismerete nehéz s ekként a vámhivataloknak ezek felderítésére és nyilvántartására irányuló intézkedései gyakran téves eredményüek. Az egyes árúfajok értékének állandó vagy időszakonkint változó h ivatalos megszabása sem teljes hitelű; a hivatalbeli értékkiszabás nem veszi figyelembe a piaczi árakat és legtöbb esetben mellőzi a helyi érdekeket. Az egyes államok vámtörvényei egymástól eltérők levén, az eredmény egyöntetű megállapítása szerfelett megnehezítve van. Vannak p. államok, melyek egyes czikkekre kiviteli vámot vetnek, mig ugyanazon czikkek más államban egészen vámmentesek. Mentől több neme és magasabb tételei vannak valamely államban a vámnak, annál pontosabbak s ennélfogva megbízhatóbbak ugyanannak kimutatásai. Példa erre Franczia- vagy Olaszország. Csekély vámok mellett a kivitel és behozatal pontos felderítésére a vámjövedelmek élvezéséből eredő csekélyebb haszon kevés ösztönt szolgáltat. Ezen nehézségekkel szemben lelkiismeretes óvatossággal birálandó a behozatal és kivitel értékviszonya s állítandó fel a népek kereskedelmi mérlege; de nem tagadható az sem, hogy a vámkimutatások a felsorolt gyarlóságok mellett is megbecsülhetlen eszközei a kereskedelmi statisztikának. A nemzetközi kereskedelemben a behozott és kivitt javak tömege két csoportra oszlik. Saját termeivényeink kivitele s az ország határain belül fogyasztandó czikkek behozatala képezi saját be- és kivitelünket; idegen árúknak kivitel czéljából behozatala s ezek kivitele képezi a viszonylagos külkereskedelmet. Az összes ki- és bevitel (Generalhandel) és a saját be- és kivitel (specialhandel) közötti különbözetek tükrözik vissza a viszonylagos külkereskedelem terjedelmét. Itt ismét figyelembe veendők a behozatal és kivitel állása, melyet absolut és relatív számok fejeznek ki; a be- és kiviteli kereskedelem iránya;és a változások úgy a nemzetközi kereskedelem állásában mint irányában s egyúttal ezen változások okainak kinyomozása.*) A föld kereskedő államai közt létező nemzetközi kereskedelem állásának képét a következő kimutatás tükrözi vissza : *) Dr. M. Haushofer: Lehr-IIandb. der Sfcatistik 335. stb.