Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1880

7 rolhatja s ekként a bizomány-költséget megkímélheti amellett, hogy a nagyobb készletből a jobbat választhatja s alantibb árakon szerezheti meg. így honosodott meg a czukorgyártás kezdetben Hollandiában és Hamburgban, az angol tengeri városokban, Francziaországban Bor­deaux és Marseilleban; a dohánygyártás Brémában és Hollandban; az angol pamutszövészet Liverpool és Glasgow közelében, mert e kikötők az amerikai bevitel közvetlen rakhelyei. A nyersanyagnak külföldről történő beszerzésénél azonban a belföldi ipar csak akkor versenyképes, ha a nyersanyagot termelő külföld iparilag még nem áll magas folcon A nagy városok sok oly nyers anyagot szolgáltatnak, amely a nagy számú lakosság erős fogyasztása folytán áll elő; ily helyeken az ipartermelés előnye az ügyes munkások nagyobb száma és a nagy tőkekészlet. A nemes-fémipar rendszerint nagy és fővárosokban székel, minek egyik oka ezen helyek magasabb fokú fényűzése, másfelől hogy olcsóbb az anyag, alacsonyabb a kamatláb, nagyobb a műizlés és több az ügyes munkás. Ugyanezen oknál fogva készíttetnek a hangszerek, természettani eszközök és gépek rendszerint nagy városokban. 2. A munkaerő. Hogy megfelelő munkaerők rendelkezésre álljanak, a második alapföltétel. A munkások munkaképessége, mi alatt azok ügyessége, szakképzettsége, szorgalma értendő, ugy a vál­lalkozó, mint a munkások érdeke. Az ipartevékenység technikailag és közgazdászatilag kü­lönbözik az őstermelé.-a tevékenységtől. Az őstermelésnél ugyanis a munka által az anyagok a természet őskötelékeitől feloldatnak, pl. a bányamívelésnél; avagy a természeti erők uj anyagok előállítására irányittatnak, az emberi tevékenység itt csak mint inditó ok szere­pelvén, pl. a földmívelésnél vagy erdészetnél. Az ipartevékenység ellenben szintén felhasználja a természeti erőket, pl. meleget, vegy­rokonságot, súlyt stb. azonban munkássága oly annyira uralmába hajtja a természeti erőket, hogy eredményeit a legpontosabban kiszá­míthatja ; míg az őstermelés sikere sok, sőt legtöbb tekintetben ugy szólván a természet szeszélyeitől függ. Az iparos, ki gőzerővel dol­gozik. legpontosabban tudja, hány lóerővel működik, minden pillanat­ban megszakíthatja az erők működését, a legeszélyesebb gazda sem számithatja ki ellenben a legközelebbi iizletév időjárását s egyéb

Next

/
Thumbnails
Contents