Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1875

I Járadék és életbiztosítás. I. A nagy számok törvényei. Mióta az összehasonlító statistika a politikai és társadalmi tudományok sorában az öt joggal megillető helyet foglalta el és positiv adatok a kísérleteket mindinkább kiszorítják, a nagy számok fontossága általánosan el van ismerve és nem létezik nemzetgazdasági, tanügyi jogi vagy egyéb társadalmi kérdés, mely józan érveléseit nem építené a nagy számokra. A nagy számok eme nagy jelentősége a forgalmi élet minden ágára kiterjed. Ily számalapon határozzuk meg földbirtokok termelőképességét, az ország fogyasztását, pénzerejét, iparát, kereskedését, egészségügyi állapotát, népesedési mozgalmát, halandóságát stb. Ha például egy földbirtok termelési képességet kell meghatároznunk, a valódi tényálláshoz annál közelebb jutunk, minél több termő év átlagát számítjuk ki, a termés még normális viszonyok közt is a természet behatása által módosíttatván. Hasonlóképen Ítélhetünk az emberek halandóságáról és az életbiztosításnál alapot és kiindulási pontot képező halandósági táblázatokról. A legbiztosabb és a valódiságot legmegközelitőbb alapszámokat nyújtják azon halandósági táblázatok, melyek legtöbb egyszerre szülötteknek teljes életfolyását az utolsó emberig a valódi tapasztalat nyomán feljegyezték, mert az a biztonsággal határos legnagyobb valószínűség, hogy normális viszonyok közt hasonló természeti törvény fog uralkodni. A nagy számok a természet és társadalmi élet törvényeit bizonyítják és foglalatát képezik a normális és abnormális viszonyoknak, holott a kis számok localisált természetöknél fogva a szeszélyes eshetőség jellegét hordják magukon, miért azokban bizni nem lehet. A halandósági táblázatok alapján leszármaztatott képletek a járadék és életbiztosítási müveletekhez tehát a valódiságnak csak akkor fognak biztosan megfelelni, ha egyrészt a tapasztalatból merített adatok minél szélesebb kört foglaltak magukban, másrészt pedig, ha a biztosító társulat üzleti működése minél terjedelmesebb körre elágazik. — Az eddig ismert halandósági táblázatok közül a biztosítási dijak kiszámításához a legbecsesebb anyagot nyújtja a 16 angol társulaté, nemcsak azért, mert 144,218 egyszerre született egyén életlefolyását kisérték figyelemmel, hanem leginkább azért, mert működésük nem egy helyre vagy országra, hanem a müveit világ nagy részére kiterjed. Ebből önként következik, hogy a számitások csak akkor fognak az elfogadott alapszámok értelemben helyeseknek bebizonyulni, ha a biztosító társulat képes lesz müködösét minél nagyobb körre kiterjeszteni. Ehez megkívántatik első sorban megfelelő alaptőke, szakismeret és a közönség bizalma. Hogy hazánkban az életbiztosítás nem akar lábra kapni, annak okát nemcsak a mostoha anyagi viszonyokbán, hanem leginkább abban kell keresni, hogy egy időben aránytalanul nagy számban keletkezett sok oly biztosító társulat is, mely a válságos időben elsodortatott. így alig van ember, ki nem tapasztalta volna, mily köny1*