Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1875
20 II. Jelentés az 187 5, ;. tanévről. Nehéz, küzdelmes évet fejezett be a kereskedelmi tanoda. Az uj irány, melyet mint szakiskola képvisel a méltányló bizalmat felkelteni nem volt képes a meglepő tényeket váró közönségnél; sőt mint egyikfőoka többi mellett, nagy idegenkedést szült a városon és vidéken azon körülmény, hogy az egyévi önkéntes katonai szolgálati jog, mely honi törvényeink értelmében s hazai kormányunk határozott engedélye mellett a debreczeni kereskedelmi középtanodát, mint ilyet megilleti, a bécsi cs. kir. közös hadügyminisztérium által hivatalosan el nem ismertetvén, növendékei közül többen, tanulói pályájok megszakításával, három évi szolgálatra besoroztattak. A jelentkezett növendékek csekély számában volt érezhető ezen abnormitás zsongitó hatása a tanév kezdetén. S már az 1875. évi szeptember havi igazgatói jelentés, melyet a biharmegyei m. kir. főtanfelügyelőség utján terjesztett a tanodai igazgatóság a nmlt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium elé, komoly aggálylyal hangsúlyozza e körülményt. „Tekintve azt, — ezek a jelentés szavai, — hogy a kereskedelmi ismeretek fejlesztése korunk egyik legfőbb igénye s hogy intézetünk több száz mértföldnyi területen az egyetlen, mely hivatva van magyar kereskedő ifjakat nevelni, s azon szellem befolyása alól kiszabadítani, melyet a hazánk határain kivül létező tanintézetek saját viszonyaink számbavétele nélkül, nemzetiségünk hátrányára ápoltak; komoly aggálylyal kell a jelentkezett tanulók csekély számára a magas kormány figyelmét, felhívnunk. Ezen nem örvendeztető körülménynyel az igazgatóság a t. kereskedelmi testület által ujon szervezett tanárikar hivatottságát, az eszme életrevalóságát s a törvényes kívánalmaknak megfelelő berendezettségét, a tanodának összehasonlítva : egyik okát ezen bizalmatlanságnak a közönség részéről azon körülményben látja, hogy az egyévi önkéntességi jog, mely minden középtanodát megillet, még mai nap sem kétségbevonhatlan sajátja a debreczeni kereskedelmi középtanodának ; sőt épen e tanév kezdetén intézetünk egyik növendéke a magas minisztérium által megadott jog ellenére 3 évi szolgálatra hivatott be. A mi nemcsak azokat riasztotta vissza tanodánktól, kikről biztos tudomása volt az igazgatóságnak, hogy magukat az intézetbe fölvétetni kívánják, de a már bejegyzett s előrehaladottabb korú növendékek közt is olynemü érzületet keltett, hogy egyedül az igazgatóság legnagyobb tapintatosságának tulajdonitható, hogy a tanodát oda nem hagyták." A mily aggálylyal útal az igazgatói jelentés e visszás körülményre, ép oly erélyesen védi minden egyes esetben az intézet kiváltságát. 1875. évi okt. 15-kén Horváth Kálmán III. éves növendék 3 évi hadiszolgálatra behivatván a helybeli hadparancsnokság által, táviratilag kérelmezé az igazgatóság a nmlgu m. kir. vall. és közoktatási minisztérium hathatós és gyors közbenjárását; minek eredménye : 1875. okt. 17. 25,510. sz. a. leirat s ebben azon megnyugtató válasz volt, hogy a
