Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1942

33 Jegyzők voltak: Asztalos Sándor, Dr. Balogh László, Csikesz Ferenc, Dr. Giday Kálmán, Elek László, Ihnát András, Kotormán István, Kovács Ferenc, Krámer Mihály, Rácz Tibor, Ujfalussy József. B) A bemutató tanítások nyújtotta metodikai anyag kiegészítésére és egységbe foglalása céljából a velük kapcsolatos megbeszéléseken kívül is tartottunk módszeres értekezleteket, illetve előadásokat. Dr. Csinády Gerő 1942. november hó 13-án, az I. félévi módszeres értekezleten „Az alsófokú biológia-tanítás mérlegéről", Barra György 1943. április hó 8-án, a II. félévi módszeres értekezleten „Az érdeklődés és figyelemről", Dr. Bada Gyula 1942. december hó 9-én az I. félévi nevelési tárgyú értekezleten „A fegyelem pedagógiai és didaktikai jelentőségéről", Ráthonyi Lajos testnevelési tanár pedig 1943. április hó 16-án „A mindennapos testnevelés tanmenetének szempontjairól" értekezett. — A bemutató tanításokkal kapcsolatban 1942. november hó 11-én Molnár József „Az elemi iskolai és középiskolai oktatás módszertani különbözősége" c., Dr. Kovács Máté 1942. november hó 20-án „A korszerű magyar irodalmi nevelés főbb nehézségei" c., 1942. november hó 26-án „A kezdőfokú francia oktatás" c., Dr. Kiss Árpád 1942. november hó 26-án „önálló magyar felsőbb nevelés" c., 1942. december hó 11-én „Képzőművészet és irodalom" c., Molnár József 1942. december hó 18-án „A magyar néphagyomány és nevelésünk" c., 1943. április hó 2-án „Irodalomtanítás és művészi nevelés" c., vitéz Fehérváry Dezső 1943. május 7-én „Vita a latin nyelv körül az első középiskolai törvényjavaslat tárgyalásakor" cimmel tartottak előadást. — A módszeres értekezletekkel kapcsolatban nem felesleges annak megemlítése sem, hogy az igazgató minden egyes próbatanítási megbeszélésen és minden módszeres értekezleten a részletkérdések alapos tisztázása után összefoglaló értékeléseiben vagy hozzászólásaiban arra törekedett, hogy a felvetődött kérdések magasabb szempontokból is megvilágíttassanak és a neveléstudomány átfogó rendszerébe beleillesztessenek. A tanárjelöltek elméleti képzésével kapcsolatban kell megemlítenünk azt is, hogy az igazgató a Tanárképzőintézetben megtartotta a tanárjelöltek számára előírt heti 2 órás ú. n. pedagógiai teoretikumokat. — A tanári munka gyakorlati és elméleti részének kérdéseit fejtegető előadások bő alkalmat nyújtottak arra, hogy a jelöltek átfogó képet nyerjenek hivatásuk legfontosabb problémáiról. Ugyancsak a Tanárképzőintézet keretében tartottak előadásokat szakok szerint a tanárjelölteknek: Dr. Jausz Béla „A középiskolai modern nyelvi oktatás módszertana", Barra György „A középiskolai matematikatanítás módszertana", vitéz Fehérváry Dezső „A középiskolai latin nyelvi oktatás módszertana", Dr. Kovács Máté „A középiskolai magyartanítás módszertana", Dr. Madai Pál „A történelemtanítás módszertana" és Dr. Tóth Lajos „A fizikatanítás módszertana" címmel, Bars László intézetünk rajztanára pedig több előadásban ismertette a táblai munka technikáját a gyakorló tanárjelöltek előtt, mivel a tapasztalat szerint nagy szükség van arra, hogy a kezdő tanár a tábla kihasználásának lehetőségeit útmutatás alapján és helyesen sajátítsa el. A gyakorló tanárjelölteknek természetesen rendelkezésükre állottak a folyóiratok és a tanári könyvtár. •