Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1939

18 és gyakorló tanár jelöl ti felügyelettel jártak. A reformáció emlékünnepét is megülték. — Az evangélikus tanulók hittanáruk felügyeletével az ev. templomba jártak istentiszteletre. — Április hó 12—13. napjain a római katolikus tanulók számára lelkigyakorlatok, a református tanulók számára március 13—14-én csendes napok tartattak. A római katolikus tanulók az év folyamán többször járultak közösen a gyónás és áldozás szentségéhez, a reformátusok pedig úrvacsorát vettek. — Megjegyezzük még, hogy május 7-én a VIII. o. római katolikus tanulóinak hittani összefoglalásán Lindenberger János apostoli kormányzó elnökölt. A többi osztályok róm. kat. tanulóinak évvégi hittani összefoglalásán pedig Láng Pál pápai kamarás. — December 5-én a IV. o. református vallástani óráján Dr. Révész Imre ref. püspök és Dr. Farkas Pál, a Ref. Vallásoktató Bizottság elnöke tett látogatást. Május 8-án a VIII. o. ref. tanulóinak hittani összefoglalásán Dr. Farkas Ignác koll. vallástanár és Koncz Sándor presbiter, ny. dohánygyári főfelügyelő elnökölt. A ref. tanulók évvégi hittani összefoglalásán Kovács József ref. lelkész, az ev. tanulókén Dr. Kiss Árpád gyak. gimnáziumi tanár volt az elnök. 9. Hazafias nevelés, iskolai ünnepélyek és megemlékezések. A magyar középiskolának mindig erős oldala volt a hazafias nevelés. A törvény is valláserkölcsi alapon álló nemzeti érzésű magyar ifjúság felnevelését tűzte ki célul. A mi fiatal iskolánk előtt a törvény intencióin kívül a magyar középiskola régi tisztes hagyományai lebegtek, amikor a hazafias gondolatot nem mereven, nem kényszerítésként, hanem önként értődőleg ápolta és éltető légkörré tette. Nemcsak a hazafias ünnepek adtak alkalmat az ifjúság hazafias érzésének növelésére, hanem minden tantárgy tanításában ott volt a hazafias szellem, legtöbbször névtelenül, megnevezetlenül, de a lényeghez kapcsolódottan. A magyar olvasmányok, a történelem, a földrajz, de a természetrajz, mennyiségtan, rajz, testnevelés, vagy más tárgy tanításában is ott lengett a hazafias gondolat retorikai szólam nélkül, a tények célszerű csoportosításával, vagy a belőlük vonható következtetésekkel hatva az ifjúság fogékony lelkére. — Iskolai ünnepélyeinket egy kivételével legtöbbszer szűk körben tartottuk meg, mintegy csak zárt házi ünnepélyekként. Tanulóink kis létszáma s az ebből folyó kevés kiválogatási lehetőség nem engedte meg, hogy több nagyobbszabású nyilvános ünnepélyt rendezzünk. Ifjúságunk nagysikerű nyilvános szerepléséről az Évkönyv más helyén részletesen beszámolunk. A megemlékezések és ünnepélyek a következők voltak : Évnyitó ünnepélyünket szeptember 23-án tartottuk. Október 6-án az ifjúság kegyeletes ünnepéllyel áldozott az aradi 13 vértanú és minden magyar vértanú emlékének. Ünnepi beszédet mondott Gyulay László VIII. o. tanuló. Szavalt: Dudás László II. o. és Vajda Gábor VII. o. tanuló. Október 21-én megemlékeztünk a finn-ugor rokonságról. Október 30-án a takarékosság egyéni és nemzeti jelentőségére mutattunk rá osztályonként egy-egy tanítási óra keretében. December 11-e a limanovai csata emlékének napja volt. Január 17-én az utolsó tanítási órában György Dénes volt kolozsvári tanár az egész ifjúság előtt ismertette a mai magyar erdélyi irodalmat. Az ismertetett költőktől jellemző verseket mondott el.