Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1939

10 Csak az ember rendelkezik ezzel. Eszközei kultúrájával jellemző összefüggésben tökéletesednek, mert egyik felfedezés követeli a másikat, beláthatatlan sorban (v. ö. pl. a kozmográfia és optika fejlődését), ez az alkotóképesség, mely bizonyos mértékig a teremtés részesévé tette az emberi nemet, miután beláthatatlan egyénenkénti differenciáltságot mutat. c) Mindezeken túl és mindezeken felül pedig az ember lelki arculatának két vonása van, amely tiszta emberi: az erkölcsi ítélet és az esztétikai érzés képessége. Leszármaztatni, fejlődéstani alapon magyarázni nem lehet. Vitathatatlan, hogy szépérzéke a kőkorszak emberének is volt, s az Oltamin-barlang képei már fejlett művészi készségről beszélnek. S miként ez, úgy az igazság, az erkölcsi jó és rossz képzete is hiányzik minden más élőlény lelki világából, de ott van, ha csak pislogó kis lánghoz hasonlatos is, a legprimitívebb ember lelkében. Ez a csoda épp úgy a teremtés művére vall, mint minden más tudomány végső kérdése : így van és így tökéletes, — de oka és célja kifürkészhetetlen. A szellemi környezet főbb vonásai tehát így foglalhatók össze : Általános (kollektív) emberi, térben és időben korlátlan és örök, az etikai és esztétikai élmények jelzik a csúcsát. Részese lehet születésénél fogva minden emberi lény, de egyénenként különböző módon és mértékben. A mód és mérték két tényezőtől függ: az örökölt lelki alkattól, mely megszabja, hogy az összes hatások közül az alkotó lélek melyiket veszi fel s azokat hogyan teszi sajátjává és a neveléstől, mely ezeket a lelki hatásokat a szubjektív környezeten át céltudatosan előidézi és irányítja. Ha tehát tárgykörük szempontjából a nevelés legfőbb célját kell megjelölnünk, az nem lehet más, mint e megkülönböztető lelki világ minél tökéletesebb kialakítása. Az egyént minél teljesebben részesévé tenni az általános erkölcsi szellemvilágnak ; tehát olyan szubjektív lelki világot teremteni számára, mely érzésében és értékelésében az emberi ideálok világával adaequat. Erre pedig az előbb mondottak alapján az utak és módok, s így a nevelésnek is legfőbb törekvései : 1. a történeti múlt értékeinek megőrzése és átadása, 2. a jelen megismerése és megértése, 3. az alkotóképesség kifejlesztése, 4. az erkölcsi értékelésre és esztétikai érzésre Istentől adatott képesség ápolása. Ezeket követi még — mert organikus életünk a természeti környezettel szakadatlan küzdelmet folytat — 5. az érzékszervek és a testi ügyesség gyakorlása. Irodalom : G. Just: Vererbung, Umwelt, Erziehung. H. Hoffmann : Psychische Entwicklung u. Vererbung. A. Busemann : Psychische Entwicklung u. Umwelt. Kerschensteiner : Wesen u. Wert das naturwissenschaftlichen Unterrichts. Kerschensteiner : Das Grundaxiom des Bildungsprozesses. Várkonyi K. : Az alaki képzés és átvitel kérdése. Uexküll : Umwelt u. Innenwelt der Tiere. Volkelt: Das Problem der Individualitát. Zágonx Barra György.