Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1938

aa dik közöttük. Ezért örömmel állapltjuk meg, hogy tanulóink valláserkölcsi érzése és magaviselete ez iskolai év folyamán is kedvező színben mutatkozott meg, és ez megadja annak a reményét, hogy a következő tanulónemzedékek is a mostani gárdához hasonulnak. — Az iskolai vallásoktatás eredménye örvendetes. — A tanévet mindhárom vallású tanulók istentisztelettel kezdték meg, ugyanígy fejezték be. Évközben vasár- és ünnennanokon a római katolikus tanulók kis létszámuk miatt a felsőkereskedelmi fiúiskola római katolikus tanulóival együttesen vonultak a plébánia-templomba szentmise-hallgatásra. Intézetünk részéről a felügyeletet részben tanárok, részben gyakorló tanárjelöltek gyakorolták. — A reformátusok az istentiszteletekre ugyancsak tanári és gvakorló tanárjelölti felügyelettel jártak. A reformáció emlékünnepét is megülték. — Az evangélikus tanulók hittanáruk felügyeletével az ev. templomba jártak istentiszteletre. — Március hó 23—24. napjain a római katolikus tanulók számára lelkigyakorlatok, a református tanulók számára csendes napok tartattak. A róm. katolikus tanulók az év folvamán többször járultak közösen a gyónás és áldozás szentségéhez, a reformátusok pedig urvacsorát vettek. — Megjegyezzük még, hogv a róm. kat. tanulók évvégi hittani összefoglalásán Láng Pál pápai kamarás elnökölt. — A református vallástani órákon március 27-én Dr. Révész Imre ref. püspök tett látogatást, május 8-án pedig vitéz Uray Ferenc ref. egyházmegyei tanácsbíró és Dr. Farkas Pál a Ref. Vallásoktató Bizottság elnöke. A református tanulók évvégi hittani összefoglaláson Dr. Farkas Pál, az ev. tanulókén Dr. Jausz Béla igazgató volt az elnök. 9. Hazafias nevelés, iskolai ünnepélyek és megemlékezések. A magyar középiskolának rnindíg erős oldala volt a hazafias nevelés. A törvény is a valláserkölcsi alanon álló nemzeti érzésű magyar ifiúság kitermelését tűzte célul. A mi fiatal iskolánk előtt a törvény intencióin kívül a magyar középiskola régi tisztes haTvnmányai lebegtek, amikor a hazafias gondolatot nem mereven, nem kényszerítésként, hanem önként értődőleg ápolta és éltető légkörré tette. Nemcsak a hazafias ünnepek adtak alkalmat az ifjúság hazafias érzésének növelésére, hanem minden tantárgy tanításában ott volt a hazafias szellem, legtöbbször névtelenül, megnevezetlenül, de a lényeghez kapcsolódottan. A magyar olvasmányok, a történelem, a földrajz, de a természetrajz, mennyiségtan, rajz, testnevelés, vagy más tárgv tanításában is ott lengett a hazafias gondolat retorikai frázis nélkül, a tények célszerű csoportosításával, vagv a belőlük vonható következtetésekkel hatva az ifiúság fogékonv lelkére. — Iskolai ünnepélveinket egy kivételével legtöbbször szűk körben tartottuk meg, mintegv csak zárt házi ünnepélyekként. Tanulóink kis létszáma s az ebből folyó kevés kiválogatási lehetőség nem engedte meg, hogy több nagyobbszabású nyilvános ünnepélyt rendezzünk. Ifjúságunk ez első, nagysikerű nyilvános szerepléséről az Évkönyv más helyén részletesen beszámolunk. A megemlékezések és ünnepélvek a következők voltak : Évnyitó ünnepélyünk szeptember 9-én volt. A megnyitó után az ifiúság díszmenetben elvonult a nemzeti zászló előtt, első tevékenységével is a nemzeti törekvések szimbólumának hódolva. Szeptember 12-én a VII. osztálvban Kovács Máté tanár emlékezett meg Trefort Ágost egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterünk erdemeiről.