Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1938

25 nár Imre, Ball a József, Czakó György, E*rdegh Béla, Eszik Mihály, Gál Mihály, Hollós István, Komáromy László, Kovács Zoltán, Ötvös János, Parti Ernő, Paulinyi Károly, Szepsy József- Tóth János és Zimonyi Gyula. — Az irodai munkában külön is segédkeztek Eördegh Béla és Nagy Jenő dr., Donga Sámuel pedig egész évben nagy igyekezettel és szeretettel segédkezett a cserkészcsapat vezetésében, még a II. félévben is, amikor pedig ezzel a munkával már nem tartozott volna intézetünknek. Illesse ügybuzgóságáért köszönetünk. A gyakorló tanárjelölteknek természetesen rendelkezésükre állottak a folyóiratok és a tanári könvvtár. Itt említiük meg, hogv Bars László, intézetünk rajztanára több előadásban ismertette a táblai munka technikáját a gyakorló tanárjelöltek előtt, mivel a tapasztalat szerint nagv szükség van arra, hogy a kezdő tanár a tábla kihasználásának lehetőségeit íttmutatás alapján és helyesen sajátítsa el. B) A bemutató tanítások nyújtotta methodikai anyag kiegészítésére és egységbe foglalása céliából a velük kapcsolatos megbeszéléseken kívül is tartottunk módszeres értekezleteket. Dr. Mítrovics Gyula egyetemi ny. r. tanár úr, a pedagógia professzora, ez évben is volt szíves előadást tartani a tanári kar és a gyakorló tanárielöltek előtt; 1939. február hó 17-én „Tanterv és nevelés" címen értekezett, s adott értékes irányelveket az iskola egységes oktató-nevelő módszerének kialakítására. Fogadja ez úton is intézetünk hálás köszönetét. — 1939. november hó 18-án az I. félévi ellenőrző értekezlettel kapcsolatban nevelésügyi értekezletet is tartottunk, amelven Barra György adott elő „Az iskolai rend és fegyelem jelentősége" címen. — A bemutató tanítások alkalmával igazgató a középfokú német nvelvi oktatás néhány szempontjáról szólott, Barra György a mennyiségtannak a középiskola felső tagozatában való tanításának főbb kérdéseiről. Dr. Eber János a középiskolai latin tanítás formális, kéoző erejéről, egy más alkalommal ..Néhány szempont az alsófokú magvar nyelvi oktatás esztétikai vonatkozásairól" címen, Kovács Máté a magyar irodalom tanításának problémáiról, más alkalommal a francia nyelvnek középfokon való tanításáról, Orbók Aladár ugyancsak a francia nyelvi oktatás legfontosabb kérdéseiről-, Dr. Tóth Laios az algebratanítás didaktikai fogásairól, Dr. Va.rga Zoltán pedig a földrajztanítás módszertanának jelentősebb szempontjairól értekezett. — A módszeres értekezletekkel kapcsolatban nem felesleges annak megemlítése sem, hogv igazgató minden egyes próbatanítási megbeszélésen és minden módszeres értekezleten a részletkérdések alapos tisztázása után összefoglaló értékeléseiben vagv hozzászólásaiban arra törekedett, hogv a felvetődött kérdések magasabb szempontokból is megvilágíttassanak, és a neveléstudomány átfogó rendszerébe beleillesztessenek. 5. Hivatalos látogatások, vendégeink. Dr. K. Kováts Gyula, miniszteri osztályfőnök úr, az V. ügyosztály főnöke 1939. június hó 11-én tekintette meg intézetünket, hogy személyesen győződjék meg az iskola fejlődési lehetőségeiről. — 1939. március 29-én meglátogatott bennünket Dr. Bassola Zoltán miniszteri titkár úr, aki azonkívül, hogy részletesen tájékozódott iskolánk általános munkájáról, elhelyezéséről, 5 órán látogatott is. Kíséretében volt Gáspár Gyula tanügyi tanácsos úr, a debreceni főigazgatóság középiskolai referense. — 1938. július 18-án meg-