Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1938

í 1 £i szemléltető anyagról való gondoskodásban áll: mutassa be mindazt gyermekének, amit az iskola nem, vagy legfeljebb képeken mutathatott be. Tehát most már jöhetnek a hosszabb-rövidebb kirándulások! Alföldi gyermeket vigyük el hegyvidékre, a hegyvidékinek mutassuk meg az alföld rónáját ! Hívjuk íei figyelmét a különbségekre, amelyek megnyilvánulnak az élet minden vonatkozásában : időjarásban, meg­világításban, növény- és állatvilágban, a házak építésében stb. stb. Kirándulásainak élményeiről vezessen naplót a gyermek. Később pedig mikor a gyermekkor végén, li—12 éves korában elfogja a gyermeket a vágy a távoli országok után, gondoskodjunk megfelelő olvasmányok­ról és arról, hogy ezekben ne pusztán a kalandok sorozatát olvassa el gyermekünk, hanem a tájleíró részleteket is. Hogy kedvet kapjon hozzájuk, ajánlatos este, a családi asztal mellett egy-egy szép részletet hangosan fölolvasni. Az egész családnak élvezetet és okulást szerzünk vele !­A kirándulások a 11—12 éves gyermek gyüjtőszenvedélyének kielégítésére is módot nyújtanak. A szenvedély targya rendszerint az iskolai tantárgyak követelményei szerint váltakozik: tollat, szőrt, fogakat, növényeket, rovarokat, ásványokat, képeket, bélyegeket gyűj­tenek a tanuluk, néha egyszerre három-négyféle gyűjteményt is készí­tenek. Mindez igen hasznos foglalkozás, ha — a szülő ügyel arra, hogy a gyűjtött anyagot a gyermek valóban gondosan földolgozza. Itt már nagy szükség van a szülő segítségére. Növény és rovargyűjtésnél fon­tos, hogy minden példányon rajt legyen a pontos lelőhely és a gyűjtés időpontja. Rovaroknál az is elengedhetetlenül lényeges követelmény, hogy az általánosan elfogadott szokásnak megfelelően legyenek kiké­szítve, felszúrva. Ügyelni kell arra, hogy mind a rovarok, mind a növények csak száraz állapotban kerüljenek végső helyükre, mert zárt dobozban, illetve a növények kötegben, megpenészednek és elpusztul­nak. Ásványok gyűjtésénél a lelőhely megjelölése szintén elengedhe­tetlen. A tollat, szőrt, fogakat, növényeket papírlapokra szokás föl­ragasztani. Ebben a gyermek ízlése és kézügyessége is megnyilatkozik. Ügyeljen a szülő, hogy gyermekében ezeket fejlessze : mutassa meg neki, hogyan ízlésesebb, csinosabb az egyes tárgyak elhelyezése. A föl­iagasztásnál a tisztaságra kell figyelmet fordítani, meg a föliratok szép kivitelére. A tanuló gyűjteményét nem a gyűjtött anyag mennyi­sége teszi értékessé, hanem tiszta, csinos, ízléses összeállítás, mert ez egyben lelkének is hű tükre. Gyűjtés közben ébred föl a gyermekben a vágy: névszerint is ismerni azt, amit gyűjtött! Azt hiszi, hogy e nélkül nincs értéke gyűjteményének, s a természetismeret tetőfokának a nevek ismeretét ' Ajánlható munkák : Almásy György : Vándorútam Ázsia szívébe. — Berg­irtan Stein ; Kamcsatka ősnépei. — Bíró Lajos : Uj-Guineai utazásom emlékei. — Brehm Alfréd: Az északi sarktól az egyenlitőig. — Cholnoky Jenő: A sárká­nyok országából. — Gubányi Károly : Ausztrália. Hédin Sven : Az északi sarktól a déli sarkig. — Kittenberger Kálmán : A megváltozott Afrika. — U. az : Vedász- és gyüjtőúton Kelet-Afrikában. — Lendl Adolf: Uti levelek két világ­iészből : — Molisch Hans: A felkelő nap országából. — Radványi Kálmán l Nyugat országain keresztül. — Stefansson: Amerika legészakibb tájain. — Szé* chenyi Zsigmond gr.: Alaszkában vadásztam. — U. az; Elefántország. — Szi' iMy Zoltán : Bulgária.

Next

/
Thumbnails
Contents