Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1942

talan kifejezéseket. fejlesztette a magyar nyelvérzéket. Ez utóbbit legfőképpen az idegen nyelvek tanárai valósították meg azzal, hogy nem elégedtek meg szószerint vagy pongyolán fogalmazott fordítással, hanem állandóan rávilágí-. tottak az eltérő nyelvi sajátságokra és így összehasonlítással és az ellentét ki­élezésével tudatossá tették a magyar nyelvi sajátságokat. írásbeli dolgozatok. V. oszt. 1. a) Milyen feladat vár reám történelmünk ezen soisdöntö éveiben? b) Miért folytatom középiskolai tanulmányaimat? c) A pogány és megkeresztelt magyar. Párhuzam. 2. a) Bolgog Margit és a mai leányifjúság, b) Párhuzam Seruzrád és Zenóbia között c) Ráismerek-e az öreg Toldiban a fiatalra ? 3. Beszámoló egy tetszésszerinti könyvről, vagy filmről. 4. a) Milyennek ismertem meg a mai magyar katonát? b) Zrínyi ílona szava hozzám. 5 Szónoki beszéd szabadon választott tárgyról. 6. „Adjunk apát a hadiárváknak!" VI. oszt. 1. a) Hogyan töltöttem a szünidőt, mint magyar honleány ? b) ,,Mi dolgunk a világon?" c) Költői igazságszolgáltatás Vörösmarty ..Két szcmszédvárá"-ban. 2. a) Költői életrajz novellizálása. b) Vörösmarty női ideálja, c) Arany lélekrajzoló művészete „Toldi szerelmé"-ben. 3 a) Idilli jele­net a nép életéből, b) Bizánc népének bűne és bűnhődése, c) Vörösmarty és Petőfi stílusa. 4. Hogyan alakult ki egyéniségem? 5. a) Shakespeare: Coriola­nus. b) Sophokles: Antigoné. 6. a) Írói egyéniségek a XIX században, b) Köl­tői hivatás a XIX. sz. irodalmában. VII. oszt. 1. a) Miben látom a mai magyar leányifjúság honvédelmi hiva­tását? b) Hogyan érezné magát a mai átlagember a középkori kolostorban? 2. a) A XVI. sz. szelleme Balassa Bálint költészetében, b) Pázmány P. és a katolikus újjászületés. 3. a) Magyar jellem és sors a Szigeti veszedelemben, b) ,,Két pogány közt egy hazáért folyik ki vére". 4. a) ,,Mi dolgunk a világon?" b) Mi az, mi embert boldoggá tehetne?" 5. a) Katona jellemző művészete, b) Magyar faji vonások a Bánk bánban. VIII. oszt 1. Ilyenek vagyunk mi! 2. Mit kaptam a legnagyobb magyar­tól? 3. Hogyan rajzolná meg Jósika ,,Abafi" jellemfejlödését egy XX. század­beli társadalmi regényben? 4. Éva szerepe ,,Az ember tragédiája"-ban. 5. Magyar táj és magyar nép Petőfi költészetében. 6. Hogyan lett Barnabásból Hamzsa bég? Rendkívüli tárgyak. A tanári kar nagy elfoglaltsága miatt a rendkívüli tárgyakra kevés idő jutott. A 4 hónapig tartó különtornán kívül csupán 2 német társalgási csoport dolgozott az intézetben, pedig szülők és gyermekek meg vannak győződve a nyelvgyakorlás fontosságáról és szükségességéről. Az I. csoport (III. o. vezeti Kacsala Mária Asztéria) nagyon szerette a szem­léltető képeket, melyekről a tanulók eddigi ismereteik alapján feltűnő könnyed­séggel mondták kérdéseiket és a feleleteket. 4 mesét is feldolgoztak. Tagjai: Basch A. 1, Buttkai É. 1. Bugarin Horváth É. 1, Csalányi I. 1, Debreceni É. 2, Domokos V 1. Fazekas É. 1, Fábián R. 2, Galambos G. 2, Gödény M. 2, Rei­ner Á 1.'Kovács T. 1, Márton V. 1, Ormos M. 1, Papp M. 1, Szander Zs. 1, Szi­lágyi M. 2, Tóth J. 1, Turek E. 1, Vámos KI. 2 A II. csoportot az V—VI. o. növendékei alkották. A mindennapi életből merítették az anyagot, főképpen kis tréfás meséken és adomákon gyakorolták a nyelvkészséget. Résztvevők: V. o-ból Bacsa E. 2, Balogh J. 1, Barna E. 1, Bosznai G. 1, Haála N. 2. Haidegger E. 1, Holdházy I. 1, Káldor K. 1, Merényi M. 2, Molnár E. 1, Orlof V. 1. Povázsay E 1. Ripka M. 1, Vágó E. 1, Zsuro­vits E. 7. A VI. o.-ból Kabay M. 1, Ki'sfaludy G. 1, Marchhart KI. 2, Szabó (Márta 2 A IV. oszt. csak a II. félévben tartott német társalgást. Rajzoktatás. Bár az idei iskolaévben akadályokba ütközött rajztanítá­sunk a hosszas téli szünet, a munkaanyag gyöngébb minősége stb. miatt, azért nagy iparkodással elvégeztük az előírt anyagot rendes kivitelben. ..Magyart a magyarnak!" jelszó érvényesült tanításunkban. Népművésze­tünk eredeti szépségeit iparkodtunk a gyermek szeme elé állítani az úton­útfélen éktelenkedő müvészietlenségekkel szemben A szépen síkban tartott, kiegyensúlyozott díszítőelemek, amelyeket a nép pompás művészi érzékével, mint jókat elfogadott, csak utánozni lehet, elrontani nem szabad. Akinek a szíve ennek megértésére nem született eléggé magyarnak, az ezt a kérdést valami csekélységnek ítéli. Pedig egy magyar ütőeret sorvasztunk el az utódokban, 11

Next

/
Thumbnails
Contents