Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1941

19 érzésvilág nagy részé.« A Teremtő az emberbe a szép iránti érzéket beleoltottu, Ez a szépérzék fejlődésnek van alávetve, amit a művészet fokaiban magunkon és másokon eléggé tapasztalhatunk. Különösen a nőknél nagyra kell értékelnünk ezt a szépérzékgyakorlást, amelyet a rajz, a festészet, kézimunka, zeneművelés, kertészkedés helyes irányban fejleszt. Iskolánk rajzóráiban is igyekeztünk a szép iránti érzéket minél teljesebb mértékben kibontakoztatni, amikor a magyaros ízlés leg" szebb példáit — tárgyi megjelenítésében —< a népművészetben és

1 az ahhoz kapicsolódó házi-ipari termékekben és iparművészeti alkotásokban ismertettük. Síkformáinkat a magyar, díszítőelemek ábécéjéből vettük: virág, — madár, vagy emberalakokban. Vonalírásaink és foltfestési gyakorlataink legtöbbje magyaros zsinórozás, vagy egyszerű magyar elem. Különös élőszeretettel másoltunk matyó, szűrkalotasizegi írásos, sárközi elemeket, amelyekből azután a III. IV. osztályosok tarftőkre, dobozokba, ruhákra tervezgettek. Színezésben és az alakok sakforma-rajzolásánál is mindig ez a jelszó: »Magyart a magyarnak. I« A tantervnek megfelelően készültek vetületi, kis-és nagytérforma s emlékezés utáni rajzok váltakoztak a díszítőírás gyakorlásával. A nőnevelésben annyira fontos kézimunkatanítást ezidén határozottan megnehezítette a háború, amennyiben a szükséges anyagot nem lehetett beszerezni. Azért az előírásnak még nagyjából eleget tudtunk tenni. Kiállításunkat a magyar népművészeti mintákkal díszített párnák, piaci táskák, kötények, horgolás, kötés, sőt az elkészített fehérneműk változatossá tették, ha nem is olyan gazdaggá, mint más évben. A kiállítás gazdagságát az okos takarékosságra való nevelés pótolta., A tanulók a tantervben előírt munkák befejezése után, a kézimunkaórákon harisnyát javítottak s a beszövés gondosá'tgára is kaptak jegyet. A miniszteri előírásnak megfelelően az alsó osztályosok a nehéz beszerzés ellenére is szívesen elkészítették a babakelengyét. Áldozatos lelkületükről, szorgalmukról a katonáknak küldött érmelegitők és nyaksálak is fanúskodnak. Bemutató tanítások. Bemutató tanításokat tartottak: Debreczeni Mária Edit II. oszt..-ban magyar: Divald Kornél: V. László esküje, Düppong Mária Wilhelmine V. oszt. természetrajz; a növények táplálkozása, Hoszták Mária Aqta&nata II. oszt. földrajz: Brazília. Kacsala Mária Asztéria VII. oszt. francia: Racine, II. oszt. német: a mélléknévragozás. Nemes Mária Albertina III. oszt. magyar: Petőfi: Falu végén. Szülői értekezletek. Az intézet mindig azon fáradozott, hogy az iskola és a szíülői ház közötti kapcsolatot minél közvetlenebbé és hármon ikusabbá tegye, és ezzel biztosítsa a megértő együttműködést a gyermekek öntudatos magyar, katolikussá nevelése érdekében. Ezt a célt szolgálták a szülői értekezletek és a fogadóórák, de ezeken Ikívül is mindig adott a tanári kar alkalm&t a szülőknek; egyes sürgősebb esetek soronkívüli megbeszélésére. Szülői értekezletet tartottunk az egyes osztályok szülei részére, és volt két általános szülői értekezlet is valamennyi növendék szüleinek részvételével. Osztályértekezlet volt az I. és V. osztályban, ahol aZ osztályfőnökök ez évben vették át az osztályok vezetését. Ezeknek az értekezleteknek az volt a célja, hogy az osztályfőnökök megismerjék növendékeik szüleit és otthoni körülményeit és isimertiessék a szüjők előtt nevelési elveiket és törekvéseiket. Osztályértekezletcl tartott még a II. osztály is, ahol a gyermekek magaviselete és 1 tanulmányi előmenetele terén szerzett tapasztalatait beszélte meg az osztályfőnök a szülőkkel. A III. \ \