Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1941

11 is komolyan találkozott volna lelkében az Istennel s rádöbbent volna az erkölcsiség mélységeire. Boldog Margit példája azt mondja: nagyobb átütő erőt, több keménységet és tudatosságot a leányifjúság vallásosságába. Boldog Margit háromszor kísértetett meg házassági tervekkel. De volt ereje mind a háromszor kemény nemet mondani. Inkább eltűrte atyja haragját, környezetének minden bántását, mintsem Istennek világosan megismert akarata ellen cselekedjék. Kell, hogy ez a kemény, háromszoros »nem« beleégjen a mai leányifjúság lelkébe, s lássa meg, hogy kell és lehet erősen állni akkor 'is, ha nem egyéai érdek, hanem az ország látszólagos érdeke kívánna ellenkezőt Istennel és tiszta erkölccsel. Boldog Margit harmadik tanítása: több háziasságot és egyszerűséget a leánvifjúság életébei Margit királyleány volt, tehetséges és műv<elt. Példás szorgalommal sajátítja el mindazt, az ismeretet, amelyre szüksége van hivatása tökéletes betöltéséhez. Elég korán és kitűnően megtanul latinul. Tanulmányozza szent őseinek az életét, hogy irányelveket találjon bennük saját életéhez. Alapos kiképzést akar a lelkiéletben. És ez a művelt, tehetséges királyleány kereSvei-keresi a legalacsonyabb házimunkákat. Hetet tart a konyhán, sokszor mások helyett is, felszolgál az ebédlőben, ápolja a betegeket olyan szeretettel és önlegyőzéssel, hogy társai csak csodálni tudják, de követni alií merik. A Szenttéavatás érdekében kihallgatott tanuk szinte nem tudnak megfelelő szavakat találni, hogy a szent királyleány alázatosságát a házimunkák végzésében kellő módon kifejezzék. Miért tette ezt Boldog Margit? Először azért, mert el akarta tüntetni a válaszfalat, amelyet közte mint királyleány és akár a legutolsó szolgáló között felállatott a társadalmi előítélet. Utolsó akart lenni közöttük, hogy testvérük lehessen. S erijel egy eszközt tudott: együtt dolgozott velük. Kiszolgálta őket azzal a természetes adakozó szeretettel, amellyel az édesanya szolgálja ki gyermekét. Másodszor azért dolgozott, mert felimerte, hogy a munka léleknemesítő érték, megvéd a tétlenség veszedelmeitől s hatalmas <nrő a kísértések ellen. Vele együtt éltek a kolostorban a legelőkelőbb családok leányai, akik szerették a pompát és. visszavágytak a fényűző életbe. A munkáról pedig úgy gondolkoztak, hogy csak szolgálókhoz való. Ezeknek hatékony tanítás kellett az élet igazi értékeiről. És ezt a tanjítást meg is kapták: maguk előtt látták mindig a házimunkákban roska.dásig dolgozó királyleányt. Leányiíjúságunknak is így kell maga előtt látnia ÖtI. .. Minél többször idézze fel lelki szeme előtt a foltoskappájú királyleányt, amin,t a konyhán mosogat, zöldséget és halat tisztít, vagy felszolgál az ebédlőben társainak s utána odaül a szolgálók közé a megmaradt ételt elfogyasztani. .. És nézze Öt addig, míg lelkében fel nem dereng a sejtés, hogy van nagyobb érték is, mint a rang és származás, van lelki szépség is, mely többet ér és jobban boldogít, jnint a tartós! hullám és megtépázott szemöldök, van nagyobb vonzóerő is, inint a kifestett ajak és lakkozott köröm... Igen, van nagyobb érték! És ez a meleg családi fészket teremtő, dolgos édesanyai kéz. , És ha ezt megértette, akkor bele fog állni a Nemzetépítő munkába. És, megtalálja majd a maga helyét. Mert a nemzet családokból áll, a család lelke pedig a dolgoskezű édesanya.