Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1940

48 marosvásárhelyi testvérkék városuk szép felvételeivel viszonoz­lak. Legkedvesebb volt a húsvéti levelükben küldött első, szabad székelyországi ibolya! Természetes, hogy most már türelmetle­nül várják, hogy egymást valóságban is szívükre ölelhessék! Adja a jó Isten, hogy e kapcsolatok is elősegítsék a nagy célt: egymást szerető és összetartó új magyar nemzedék nevelését! Ifjúsági egyesületek. a) Mária Kongregáció. Preíektánk az év elején részlvell a vezetői tanfolyamon, így tágasabb látókörrel, több lelkesedéssel vezette az egyesületet. Gyűléseinket a hó II. és IV. szombatján rendszeresen tartottuk. Ft. Prézesünk változatos, minden eset­ben gyakorlati elmélkedései után a tagok felolvasással és viták­kal tették tartalmassá és tanulságossá összejöveteleinket, a szép szavalatok és zongoraszámok pedig változatossá és kedvessé varázsolták. Ezévi tárgykörünk ismét az A. G. célkitűzéséhez igazodott: a szentmise megértése és megszeretése volt az elméleti cél. A gyakorlati cél arra irányult, hogy az országos mozgalomnak megfelelően minden tag saját környezetében dolgozzék a vasár­napi misehallgatás tudatossátételén. Az egyéni lelki munka a kongregációs öntudat és kongreganista áldozatosság kidolgo­zására törekedett. Erre a munkára az ösztönzést a »Mária kongregáció«-ban találtuk, mely 50 példányszámban, tehát majd­nem minden kongreganistának járt; továbbá a szépen bővülő könyvtárunkból, melyet a legtöbb tag dicséretes buzgósággal használt. Külső tevékenységünk eredménye az okt. 20-i missziósnap. Ezen dr. P. Reisz S. J. a templomban és a délutáni ünnepélyen nagyszámú közönség előtt ismertette a missziós gondolat fön­ségét és kötelező erejét. Az ünnepség tiszta jövedelmét, 170 P-t azonnal átadtuk a kinai magyar misszió céljaira. Több fárad­sággal járt a szociális szakosztály első karácsonyi vására. Ennél a VII. és VIII. oszt. nemkongreganista tanulói is bámulatos áldo­zatossággal segítettek. Összekapcsoltuk karácsonyi könyvvásár­ral. Az eladott kézimunkák és a könyvszázalék, — habár min­den kis arányban folyt, — lehetővé tette, hogy 243 P értekben felruházhattunk 33 szegény falusi iskolásgyermeket. Az idei textilárakat és az általános drágaságot meggondolva, jóleső érzés töltötte el a tagokat, főként a rendező VIII. lOszKályt, hogy munkájukkal jót tehettek. Használt ruhát és élelmiszer­csomagot is kaptak a gyermekek. vi A hitbuzgalmi szakosztálynak tavaly megindított és szép eredménnyel járt falusi népoktatása az idei vonatkorlátozás miatt legnagyobb sajnálatunkra elmaradt; reméljük, hogy jövőre pótolhatjuk. Egy régi szokást azonban sikerült megtartanunk. 30 szegény falusi elsőáldozónak a nehéz viszonyok melleit is elkészítettük a közös reggelit, amelyen a hagyományos kalács és édesség most sem hiányzott

Next

/
Thumbnails
Contents