Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1940

16 tésben, vagy rovásban részesültek, a szülők legtöbb esetben instruktort fogadtak, hogy gyermekeik legalább elégséges eredménnyel fejezhessék be a tanévet. A tanulók legnagyobb része általában jó-rendü, kiváló tehetség nincs köztük. í j Filmoktatás. Hosszú várakozás után február hóban kaptuk meg a filmvetítő gépet s'ennek folytán a II. félévben megkezdődött a filmoktatás. Bemutatásra kerültek a következő filmek: r a) hittan-órán: Jézus kínszenvedése. A Szent Jobb körmenet. Az Oltáriszentség 34. világünnepe. b.) földrajz-órán: Mecsek. Pécs. Végig a Szamoson. Pünkösdi búcsú Csíksomlyón. Bóma, az öriök város. Vezúv és Pompei. A Nilus mentén. Egyptomi piramisok. Afrikában az egyenlítő táján. Japán a fölkelő nap országa. A Panama csatorna. c) természetrajz-órán: Tömlős állatok. Tüskésbőrűek. Gyöngykagyló. Az óriás kígyó és a leopárd harca. Bizstermelés A hernyóselyem feldolgozása. d) egészségtan-órán: A vér keringése. e) vegytan-órán: Az üveggyártás. Légoltalom. Hogyan készül a sajt? Filmesítésre fel van szerelve a természettani szertár, a természetrajzi szertár és néhány osztályterem. A jövő tanévtől kezdve a tananyag megfelelő részeibe beillesztve rendszeresen használhatjuk a szemléltetésnek ezt a jól bevált eszközét. Rajz és kézimunka. Pünkösd vasárnapján, a tornavizsga alkalmával megnyitottuk az intézet rajz- és kézimunka kiállítását. A tervszerű összeállítás mutatta a rajztanítás eredményét. Az I-II. osztály vonalvezetése, foltfestése, síkformái szerényen meghúzódtak a felsőbb osztályok magyar motívumai és azokból sokszor bámulatos találékonysággal összeállított gyakorlati irányú tervezései között. Különösen feltűntek a IV. gimnázisták kézimunka-tervezései, alakokat ábrázoló síkformái és természet után készült rajzai. Az alsóbb osztályosok képzeleti és emlékezeti rajzai mosolyra hangolták a tisztelt látogatókat. A Luttor-féle zsinórírást a gimnázium minden alsóbb osztályában gyakoroltuk a rajzórák keretében »Munkásság az élet sója, a romlástól mely megóvja.« Találóan fejezi ki Tompa Mihály a kézimunkatánítás elé fűzött célt: a munkaszeretetre való nevelés gondolatát és az azzal elérhető erkölcsi jellemnemesítést. A magyaros terítők, párnák, ruhák stb. elkészítésével a munka megkedveltetése mellett első sorban a jóízlés fejlesztésére törekedtünk, hogy növendékeink jövő élethivatásukban fejlett szépérzékükkel meleggé, barátságossá varázsolják otthonukat. i !