Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1939

tegyem. Sikerült is ily formában egymástól elkülöníteni a három helyiségcsoportot, a tornatermet, internátust és zongoraszobákat és azokat csak egy előcsarnok, illetve lépcsőház köti össze. Az internátus maga két emeleten oszlik el. Az első emeleten kél 85 négyzetméteres tanulószoba és hálószoba van. A második emeleten pedig négy hálószoba, betegszobák és fürdőszoba, mindkét emeleten a szükséges mellékhelyiségekkel. Az összes helyiségek rendeltetésüknek és az adott lehetőségeknek megfelelő, legelőnyösebb égtáj irányában feküsznek, berendezésük pedig az igényeknek megfelelően korszerű. Tengelye az épület közepén végigmenő majdnem négy méter széles folyosó, melynek falfülkéibe helyeztem el a növendékek ruhaszekrénveit, kiküszöbölve ezzel azt. hogy a háló- vagy tanulótermekbe szükségesnél több ruha kerülhessen be. Két hálóteremnek egy közös mosdója van, két növendék egy mosdómedencéi, s hideg-meleg lábmosó kagylót használ. A fürdőszoba a második emeleten van hat fülkével. Ez a szám látszólag kevés, de ha figyelembe vesszük a rendelkezésre álló 10 zuhanyozót, valamint a mosdó és lábmosót és egyéb higiénikus célokat szolgáló mosdóberendezéseket, a gyakorlati tapasztalatok szerint elegendő. Az épület fűtése Folgens Arisztid okleveles gépészmérnök, tervezőtársam alkotása és három fűtési rendszert tartalmaz. A tornaterem fűtése, melynek üzeme időközi, páratermelése pedig tetemes és amelyben a radiátorok elhelyezése körülményes lenne, a legideálisabb rendszerrel, légfűtéssel nyert megoldást. Ennek látható alkatrészei a díszráccsal ellátott fefúvó és elszívó nyílások. E nvilások csatornák útján összeköttetésben vannak egy kaloriferen keresztül a kazánházzal, ahonnan az egész terem hőfoka és légcseréje szabályozható. Az öltöző és mellékhelyiségek gőzfűtést kapnak, mert használatuk időközi, míg az internátusi helyiségek alacsony nyomású vízfűtésre vannak berendezve. Az idei igazán erős tél próbaköve volt a berendezésnek és megelégedéssel tapasztaltuk, hogy a kezdet ellenére is a fűtés kitűnően működött. Az összetevő harmadik tényezője a tervekben kifejezésre jutott alkotó gondolatnak látható formába való helyezése, vagyis a kivitel. 1939. március hó 18-ára tűztük ki a legszélesebb körben 18 munkanemre meghirdetett versenytárgyalást, melyre 72 ajánlat érkezett. A h alalmas anyag feldolgozása és átszámítása után az igazgatóság keltő kivételével debreceni iparosokat bízott meg a kivitellel. Igyekeztünk a munkálatok megosztásánál szociális szempontokat is érvényesíteni és ezért a 18 munkanemet 1 t vállalkozó között osztottuk el. Köszönetet mondok a munkában résztveit minden iparos és munkástársamnak és büszkén mutatok rá, hogy munkánk a kölcsönös megértés és odaadás szellemében zavartalanul bonyolódott le, úgy érzem mindnyájunk megelégedésére. . /