Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1935

alázatos gyermekét magához öleli ; minden hivő lélek érzi : Krisztus a Tied vagyok ! Krisztus az enyém vagy ! A második mező freskója a magyar égbolt befejezője : a hódoló angyalsorok között, felhőtrónusán űl a kisded Jézussal ölében, Szent István koronájával a fején, csillagövezte kék fényburában régi Pátronánk, Hazánk reménysége, Magyarok Nagyasszonya. Előtte az apostoli keresztet és a magyar címert tartó egy-egy térdelő angyal, alatta mint védőrség, angyalok áhítatos sora tartja azt a nagy szalagövet, amelyről a mi könyörgő fohászunk száll O hozzá: „Boldogasszony Anyánk, szánd meg síró néped, áldd meg szegény Hazánk !" Ránkmosolygó biztatásából minden magyar szív érzi, hogy erőt kap, hitet nyer, hogy Mária Szent István birodalmát megőrzi, megvédi. Ha érnek is sorscsapások, ha szenvednünk is kell, ha kettős kereszt is a mi keresztünk, ha kétszeres is a mi terhünk, Szűzanyánk szeretete megvédi az O népét és országát. A hajórész falain, a pillérek mellett, 8 keskeny, magas mezőben festett freskó Szűz Mária életéből ábrázol jeleneteket. Az intézet lakói előtt ott lebeg mindig az Istenanya élete : ott látják isteni kiválasztottságát, boldogságát és a Ő nagy, mérhetetlen fájdalmát, de ott látják felmagasztosulását is. A kápolna jobb oldalán van a szárnyas üvegajtóval ellátott oratórium. Zöldes-kékes misztikus tónusával magához vonzza az elfáradt hivőt, a litániában könyörgőt, mert ott látja a falakon sorban az Igazság tükrét, a Bölcsesség székét, a Lelki edényt, a Tiszteletes edényt, a Titkosértelmü rózsát, Dávid királynak tornyát, Elefántcsont toronyt, az Aranyházat, Frigynek szent szekrényét, Mennyország ajtaját, a Hajnali csillagot, az Angyalok Királynéját és Magyarok Nagyasszonyát. Innen szól Szent Cecilia oltalma alatt az énekkar zengő-csengő hangja, dicsérve az Urat minden jóságáért, minden kegyelméért; hozsannázva a Fiú Istennek, ki ott lakozik a ragyogó arany tabernakulumban ; kérve a Szentlélek Istent, segítse meg mindnyáiunk munkáját, kik az Ő országáért dolgozunk itt a földön. Mert az ö nagy kegyelme segítette létrehozni ez új hajlékot; szerető kegyelme megáldotta mindazokat, kik nagy lelki örömmel szorgalmazták a kápolna újjáalakítását, akik hivő lélekkel, Isten dicsőségéért buzgólkodó szívvel tervezték és festették. Az új kápolnából száll a fohász, midőn kigyúl a sok-sok láng, midőn meleg fénypompában ragyog minden tárgy és minden szív, zord, sötét téli estén épúgy, mint napsugaras tavaszi délutánon : Boldogaszszony Anyánk ! Régi nagy Pátronánk ! Magyarországról, szegény Hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról! A szentségi Jézus e méltó hajléka Megyer-Meyer Antal m. kir. képzőművészeti főisk. tanár művészi eltervezésével és vezetésével készült. A szobor Kerényi Jenő m. kir. képzőművészeti főisk. tanársegéd remeke. Az oltár az Oberbauer-cég művészi munkáját és minden Szőnyi Mária Paulina házfőnöknő áldozatkészségét hirdeti. 1935. november 17-én dr. Lindenberger János, apóst, kormányzó úr nagy papi segédlettel áldotta meg a megnagyobbodott és minden részében megujult kápolnát. Ezen alkalommal a rend nagyontisztelendő Tartományi Főnöknője, Gyöngyösi Mária Piroska több kedves vendéggel meglátogatta az intézetet és jelenlétével emelte az aktus fényét és mindnyájunk örömét. A szép napot kis házi ünnepély fejezte be.