Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1934
Horaf.ius élefbölcselete. Dicsérendő, ha a nemzetek hűségesen megőrzik nagy fiaik szent örökségét, mit áldozatos lélekkel, erős akarattal és búzgó kitartással termeltek ki magukból. Az egész művelt emberiség féltve őrzi azokat az értékeket, miket egyik nagy fia, Qu. Horatius Flaccus, az ő nevét halhatatlanná tevő költeményeiben lelkének mélyéről felszínre hozott. S különös büszkeséggel gondol a nagy latin költőre, mikor világszerte hódolnak nemcsak a római nép, de az egész világirodalom egyik legnagyobb költője emlékének kétezer éves jubileuma alkalmából. Horatiust nemcsak stílusa s általában költői klasszikus volta teszi halhatatlanná, hanem többek között és pedig nem utolsó sorban, az a magasztos lelkület, mely legtöbbször egy-egy költői alkotásának szülőoka volt. Nagy mértékben volt megmentője „romlásnak indúlt hajdan erős" nemzetének; hisz az ő korában a hatalmas római népet egész alacsony erkölcsi felfogása sodorta a pusztulás felé. Ekkor Augustus — helyesen — azon fáradozott, hogy belső reformokkal újítsa meg országa elhaló tagjait s frissítse fel a romló római vért. Augustus ezeknek a reformoknak támogatását kérte és várta a fennkölt lelkű Horatiustól, hogy korholja a dorbézolást és fényűzést, magasztalja a régi Róma erényeit. 1 Horatiust megvádolni azzal nem lehet, mintha ő szolgalelküségből vállalkozott volna a neki kijelölt szerepre; vétek lenne ez az ő szilárd jelleme ellen. Abból, hogy Augustus politikáját szolgálta s kortársaival együtt őszintén megcsodálta sikereit, nem következik az, hogy egyéniségét megtagadta. 2 Saját jószántából, mélységes meggyőződésből s hazája iránti szeretetből vállalkozott erre az Augustus által kitűzött nem könnyű, de szép feladatra. Szemükre veti a rómaiaknak romlottságukat. Augustus javító intézkedéseit üdvözli, mert mélyen megrendült a borzasztó rázkódásoktól s meg van győződve az erkölcsi reformok szükségességéről. Korának nagy fiai osztoztak aggodalmaiban s ami ma talán unalmas hízelgés színében tűnnék fel, az tényleg a haza megmentőjébe vetett őszinte bizalom megnyilvánulása. Vegyük mármost szemügyre Horatiusnak életszemléletét, világnézetét, mellyel ő a dolgokat s a speciálisan római bajokat szemlélte. Milyen volt az ő életbölcselete, mellyel a fennkölt lelkű Augustus császárt nagy reformjainak keresztülviteléhez segítette. De előbb • tisztázzuk azt a kérdést: beszélhetünk-e egyáltalán Horatiusnál sajátos világszemléletről. Bizonyos szempontból: igen; 3 t.i. 1 Geréb József: Qu. Horatius Flaccus válogatott költeményei. Budapest, 1902. 9 o. 2 V. ö. Schanz M., Geschichte der römischen Litt. Müller Iván gyűjteményeiben 138 old. 3 Teuffel, Geschichte der rőmischin Littcratur. 482. old. 3