Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1933
mindkét tárgy tanítását kötelező tárgyként előírja. Pár év múlva a megnyitás után ugyan ellenáramlat indult egyes szülők részéről a női kézimunka tanítása ellen, ez azonban csak múló jelenség maradt és csak egyesek kényelmi álláspontjából eredt. Ügy a kézimunka, mint a latin nyelv tanítása szép eredményt tudott felmutatni és minden szülő megbarátkozott azok bevezetésével. Még kötelező bevezetés előtt a gyorsírást is tanítottuk rendkívüli tárgyként, dc eziránt sokkal kevesebb megértést tapasztaltunk. Éppen így aránylag kevesen tanulták a többi rendkívüli tárgyakat is, a német és francia társalgást, a művészi rajzot és zenét. Ennek oka a rossz gazdasági viszonyokban van, amennyiben a szülők ezek tanulásának költségeit nehezen nélkülözhették. A tanítás munkáját kiegészítették a kirándulások. A helybeli nevezetességek megtekintése tervszerűen folyhatott, amennyiben egves osztályok a tantárgyaknak megfelelő intézményeket szemlélték meg, u. m. gázgyárat, bőrgvárat, szappangyárat, bútorgyárat, mükőgyárat, Déry-muzeumot stb. Távolabbi kirándulásaink egységes és több évre megállapított tervét azonban már a nagy költségek miatt nem tudtuk betartani és keresztülvinni. Ezért csak a hozzánk legközelebb fekvő kiránduló vidékeket, a Bükköt, Mátrát és Budapestet kereshettük fel, de nem jutottunk el még az ország nyugati felére, a Dunántúlra, ami pedig nagyon szükséges volna az ország túlsó felének megismerése végett. Bárcsak minél előbb térnének vissza a kedvezőbb gazdasági viszonyok, hogy a tanítás munkáját rendkívül elősegítő kirándulásokat tervszerűen végezhetnők. Az évek folyamán végzett kirándulásaink végpontjai : Budapest 2 nap ; Miskolc—Diósgyőr 3 nap ; Sárospatak 1 nap ; Macsi uradalom 1 nap ; Lillafüred filléressel 1 nap ; Miskolc—Aggtelek—Palád 3 nap. 4. Nevelés. Meggyőződésünk, hogy csak a mélv vallásosság állíthat az élet küzdőterére olyan acélos lelkeket, akik mindvégig hófehéren, sértetlenül magasan lengetik azt a zászlót, melvet Isten rendelése minden katolikus magvar nőnek kezébe adott. Ezért felfogásunkhoz mérten iparkodtunk megkedveltetni velük a szépet és jót. Bajta voltunk, hogy a külső vallási gyakorlatok nem annyira szokásból, mint inkább belső szükségből eredjenek. Hazafias nevelésünket szolgálták az iskolai tanításon kívül az iskolai ünnepélyek. A vallásos nevelés ügyét szolgálták az osztályfőnöki óra és a vallásos egyesületek. Az iskolanővérek rendjének régóta bevezetett intézménye az osztályfőnöki óra, amelyet az új rendtartási szabálvzat vnost készül előírni. Ezen az órán. a hét végén az osztályfőnökök rendszerint a hét folyamán előfordult esetekből kiindulva tartottak megbeszéléseket a legközvetlenebb módon a leányokat érdeklő nevelési kérdésekről és külön is alkalmat adtak a növendékeknek, hogy bizalmasabb kéréseiket vagy eseteiket négyszemközt előadják. Az előírt és szokásos vallási gyakorlatokon kívül a vallásos egyesületekben való tevékenységgel iparkodtak a tanulók azt a lelki tökét gyarapítani, amely jellemük kialakulásához és megszilárdulásához szükséges. Az alsó osztályok növendékei a Szívgárdába írat— 21 —