Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1932

toznak azok, amelyek egykor S v e t i 1 s Mátyás és neje birtokában voltak és alapítványuk törzsvagyonát alkották. Másikba pedig az alapítvány kezelősége által, az intézet elhelyezése végett megszerzett telkeket sorozom. I. Svetits Mátyás é3 felesége piacutcai házai. S v e t i t s, vagy S c h w e t i t s Mátyás, a szülőhelye, de meg a neve után is következtetve, délszláv, mégpedig szlavón származású debreceni fűszerszám kereskedő volt. A polgárok anyakönyvében 1834. június 23-án ezt jegyezték be róla: „Róni. kath. vallású. Született Krapfenfeldben, Illyriában. — Debrecenben nálánál már elébb megtelepedett és gyökeret vert K o j a n i t z Jakab és Rachbauer Anna leányát, Annát vévén nőül, sógora, a pesti származású Kojanilz Károly is meghalván, 1835-től fosiva Svetits Mátyás feleségével együtt egyediili tulajdonosa a Piac-utcai 1826. számú házas teleknek, amely az 1931-ben ott épült nagy bérház telkének déli felét foglalta el. S v 3 t i t s Mátyás a kartársai, a debreceni kereskedők körében közbecsülésnek örvendett, nagy tekintélyben állott, amit eléggé bizonyít az, hogy a szabadságharc után alakult, a tiszántúli vidéknek úgyszólván felére kiterjedt debreceni kereskedelmi és iparkamarának ő volt r legelső elnök?. Tisztségéi 1850-től 1856-ig viselte. Most lássuk a házakat. 1. A Piac-utcai 43, számú ház déli része, a régebben 1826. számmal jelölt S v e t i t s-telek eredetileg 287 O-öl volt. Az új kataszteri felmérés, mivel hátulsó, kerti részét az észak felől eső testvér-telekhez csatolták, csak 128.90 O-ölnek találta, ösmert legrégibb tulajdonosa Kádas György kalmár, akinek nevével e telekkel kapcsolatban 1570-ben találkozunk. Négy év múlva (1574.), minthogy már elébb Sárospatakra költözött, eladja 325 forintért Fodor Péter Deáknak. E zivataros időkben, amiként azt még levéltárunk török oklevelei is elismerik, nagyon megcsappant a város népessége; sokan elköltöztek innen a bátorságosabb felvidékre, köztük nemcsak Kádas György, hanem Kassa város később országos hírű kalmárkodó főbírója, A 1 ni á s y István is. E ház birtokosa 1599-ben Literátus (Deák) György; 1623-ban Bornemissza György kereskedő, valószínűleg apja Bornemissza J.ános főbírónknak és B. István gazdag tőzsérnek. 1648-ba.i, amikor Duskás Ferenc és István XVI. századbeli híres-neves főbíróink unokája, illetőleg fia, bogáthi Duskás Ferenc a most 45. számmal jelölt Piac-utcai házát elidegeníti, ennek észak felőli szomszédjául Győri Istvánt nevezik meg. A fia Győri Ferenc adózik e helyen 1672—1683 közt. Évi 90—100 forint adójából jómódú helyzetére következtethetünk. Kőből épült házát 1690-ben eladta Takáts István Deáknak 380 forintért és egy Kádas(Arany János)-utcai házért. Takáts István azonos az éveken keresztül szenátorságot, esküttbíróságot, 1693. és 1694. években pedig _ amikor Debrecen szab. királyi városi rangra emelkedett — főbíróságot viselt Takáts Istvánnal, özvegye is ugyanitt lakik 1704—1716 között. Ezután