Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1932

az izr. hitközségnek ad ja el, ez pedig alig két év mnlva a S v e t i t s-i n t éz e t n e k. 3. A harmadik telek, amelyre a Svetits ráépitkezett, a 28. szám alatti, 298 Qöl területű telek. Az 1773. évi felméréskor 353 öl volt. A különbséget a mult század első felében kapcsolhatták a Liszkay-féle telekhez. Története a következő: Az 1600-as évek közepén a jegyzőkönyvben meg nem nevezett tulajdonosának adósságáért elbecsülik ezt a házat E s z e n y i János részére, aki 1561-ben csekély 25 forintért eladja Petneházy Jánosnak. Utána 1663-ban Tóth Péter tűnik fel e ház tulajdonosául, özvegyétől Kufár Katától Neste György veszi meg 1684-ben 120 forintért. 1704. után 1716-ig Kovács Sámuelt és Pétert adóztatják e házért, melynek 1723-ban Bajoni Mihály, 1751—1771 közt pedig Böszörményi András a birtokosa. Utóbbinak leányai: Anna, Borsi Istvánná és Mária, özv. Diószegi Istvánná a maguk házbeli részét 250 vonás forintért 1775-ben átengedik testvéröknek Böszörményi György csizmadiának. Ettől 1797-ben Massé János postakiadó veszi meg; de már 1800-ban az udvaron lévő 2000 darab téglával együtt 1010 vonás forintért eladja özv. Z o m b o r i Györgyné Csáthy Évának. Újra építvén Zomboriné a házat, 1803-ban elidegeníti német kerékgyártó Sávéi Józsefnek tartozékaival, minden benne található ház- és konyhabeli eszközökkel együtt, kivéve hat párnából, dunyhából, derékaljból, matrácból álló fenyőfa kecskelábra készült ágyat, komódot, benne lévő ruháival és porcellán edényeivel. A vételár 2850 vonás forint. Vevő tartozik továbbá az eladót, Éva leányával együtt holtáig maga kosztján tisztességesen eltartani. S á v e 1 József özvegye Sakkinger Juliánná 1833-ban átengedi a házat mostohafiának, Sável Józsefnek s menyének Track Teréziának 2500 váltó forintért. A Sável-család 1887-ben vált meg ősi házától, eladván azt dr. Spitzer Károly orvosnak. Ennek örökösétől pedig 1908-ban a S v e l i t s-intézet vette meg 30 ezer koronáért. 4. Utoljára a 24. szánni 698 —, új felmérés szerint 716 [J-öles telekkel bővült a Svetits-intézet udvara. Története ez: Kutatásaim eredményeképen 1663—1683. között Deczki Pétert és Győri Györgyöt adóztatják e helyen, amiből az sejthető, hogy abban az időben két külön telek volt ez is. Kitelt belőle. Deczki Péter 1690-től 1702-ig már egyedül hordozza a közterheket e háztól. Miként sok más ház abban az időben, úgy a Győriház is elpusztult és lakatlan volt. Meri ime 1700-ban Győri Erzsébet Pap Andrásné és Győri Anna Szabó Györgyné apai házbeli örökségöket mint puszta telekrészt adják el közvetlen szomszédjoknak Ugocsa Mihálynak 16 forintért és 3 véka árpáéit. 1732-ben Ugocsa János ül e telken. Néhány év múlva, 1742-ben eskiitt paplanos Bárányi Miklós tulajdona, akiről már a piacutcai Svetits-házak során szólottunk. Fia Bárányi Mihály, 1798-ban eladja 3250 rh. forintért szenátor Domokos Imrének, a nagy Domokos Lajos főbíró fiának; a mult század első évtizedeiben az Imre öccse, D o m o kos Lőrinc táblabíró lakik benne. Majd valószínűleg követelései biztosításául a város teszi rá a kezét és árverésre bocsátja. B a r c z a Dániel veszi meg 1831-ben; de nyomban túl ád rajta. Uj tulajdonosa M i k- 16 - 4*