Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1932

borbélyé, 1657-ben Borbély Simonnak és Borbély Pálnak írják a gazdáit. 1675-bcn Borbély Simonné Kovács Kata és fia Pál eladják 700 forintért Görög Györgynek. De már 1680-ban Veres András másként András deák vásá-olja meg 450 forintért Görög Lászlótól, aki ezt a házat meghalt öccse, Görög György után örökölte. Három év alig pereg le, Borbély András neve tűnik fel ugyanezen telken, akit Thuri Borbély Andrásnak is neveznek. Tekintélyes belső ember. Hosszú ideig szenátor, épen a kuruc korban. Halála után 1710—16. között az özvegye, Fekete Mária, aki elébb, 1690-ig Váradi Bárányi Györgyné, — lakik e házban. Azután 1720—23. közt Borbély András és Fekete Mária örökösei adóznak innen. Egyik felében Borbély A. első feleségétől való leánya Thuri Erzsébet és férje tiszteletes Szikszai Sámuel maradéki, u. m. Sz. Sámuel, Sz. Sára Szőke Péterné és Sz. András, másik felében Borbély András mostohafia, váradi és micskei Bárányi Miklós, biharmegyei alispán, aki 120 forinttal amazok részeit is magához váltja. Azonban 1739-ben — septemvir, a hétszeméiyesitélő tábla bírája lévén már — 60il forinton az egész házat eladja vérség jogán elsőbbséggel bíró özv. S z oboszlai Pálné Sasy Erzsébetnek. Szoboszlainé leánya, Sára, özv. Lepsényi Istvánné pedig 1761-ben 3000 vonás forintért tovább adja — kinek? Annak a Bárányi Miklós paplanos mesternek és feleségének Ns. Barak Máriának, aki a dúsgazdag, hatalmas váradi és micskei Bárányi Miklós megtagadott eltaszított fia volt, mert a feleségét, Ungvári Katát, mialatt a Váradot ostromló kuruc sereget élelmezte Debrecen város kenyerével, a fiatal asszonyt gyűlölő anyós és mostoha hitvány cselédek, rosszakaratú emberek segítségével hűtlenséggel, házasságtöréssel vádolták meg. Az elűzölt feleség kálváriáját és az eltagadott fiúnak törvényes származásáért kezdett, fel egészen a pápai szentszékhez vitt, meg is nyert pört pompásan írta meg a nagy mesemondó Jókai „Egetvívó asszonyszív" c. regényében. A maga erejéből szépen megvagyonosodott paplanos Bárányi Miklós élete vége felé eladta ezt az inkább dacból, „csak azért is", mint szükségből megszerzett házat. Vasárus özv. Késmárki Sámuelné, ns. Konyári Kenéz Anna vette meg 1784-ben 3000 v. forinton. Késmárkiné pedig 1796-ban Rickl József német kalmárnak adta el ugyancsak 3000 forintért, de rajnai pénzláb szerint. Rickl József — más háza is lévén — 1812-ben megvált tőle. Mannó József szűcsmester lett az új tulajdonos. Ennek örököseitől vették meg az 1850-es években S v e t i t s Mátyás és neje, akiknek így két házuk lett egymás mellett a Piac-utcában. 3. E kettős telekkel átellenben, a Piac-utca másik oldalán övék volt az akkor 2143. számmal jelölt, most 32. számot viselő emeletes ház is. Telke az első felmérés szerint 386, új felméréssel 361 •-öl. Múltja fürkészésében 1586-ig jutottam el. Ekkor Varga Benedeké. 1590. után Borzán Gáspár tanácsbeli polgárt uralja. A Bocskai hajduvitézei elől Kassa felé menekülő Barbianó császári generális kalauznak magával vitte Borzán és Portörő Jakab tanácsnokokat, azután túszként is Borzán Gáspárt magá- 10 - 4*