Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1931

Montalembert, Szent Erzsébet francia életrajzirója. Lezártuk az 193l-es évet, mely a magyar ég másik fényes csillagát, az Árpádház dicsőségét mutatta be nekünk halála 700. évfordulóján. Nekünk magyaroknak kevés ilyenfajta ünnepünk van, de most egymásután 2 évben az egész kereszténység nemzetünk büszkeségei felé fordult, velünk hódolt, velünk örült az egész világ. Szent Erzsébetet nem ünnepeltük azzal a mesés fénnyel és pompával, mint szent Imrét. Most minden csendben folyt, de az a meggyőződésem, hogy nem volt az a templom, nemcsak hazánk szűk határai közt, hanem az egész világon, hol nem emlékezlek volna meg a szegények jótékony angyaláról s meg nem indítottak volna néhány szívet, kik a nagy szent példáját követve most nagvobb lélekkel vették ki részüket az általános nyomor enyhítésében. Hiszen szent Erzsébet mindenkor a felebaráti szeretet mintaképe, ez erényben nem múlta felül senki. Szentjeink közül épen széni Erzsébet a legismertebb a külföldön. Németország magáénak vallja s azon cím alatt, hogy életének legnagyobb részét ott töltötte, el akarja vitatni tőlünk. Ami a többi országot üleli, azt kell mondanunk, hogy ahol csak a sz. Ferenc rend elterjedt, oda elvitték sz. Erzsébet tiszteletét is. mivel ő sz. Ferenc harmadrendjéhez tartozott, annak Németországban első tagja volt. Franciaországban tisztelete talán olyan általános, mint nálunk. Ennek okát könnyen megértjük, ha tudjuk, hogy Franciaország vezet a sz. Erzsébet életrajzírásban. Németország például inkább Thüringia történetével kapcsolatban emlékezik meg Szentünkről. Csak a 19. században indul meg a céltudaios és tudományos sz. Erzsébet életrajzírás. G. Boerner, H. Mielke, Weuck s legutóbb a ferencrendi P. Lemmens tűnnek ki e téren. Utóbbi olasz könyvtárakat kutatva hoz napfényre és ad ki sok értékes följegyzést. Nálunk csak a 15. szádadból való iratok, névszerint Temesvári Pelbárt munkái foglalkoznak először sz. Erzsébettel. 1770-ben Pray György latin, 1822-ben pedig Majláth János gr. német nyelvű életrajzot ír Szentünkről. Az utóbbi években Horn Emil, Dr Lábán Antal és Harsájnyi Gusztáv müvei a leg-> kiválóbbak.