Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1930

Intézet kapuján s gyermeki lélekkel mulat a gyermekek örömén ! ? Ki felejtené el a Svetits-majálisokat, amelyeken apró .gyermekkezek virággal tűzdelték tele a »prépost bácsin reverendája gombjait, játszottak, huncutkodtak vele az apróságok s csak akkor csendesedtek el, amikor rá tudták bírni, hogy hegedüljön nekik ! ? S vájjon ki tudna megfeledkezni azokról a mély emberismeretre valló tanácsokról, amelyekkel azokat látta el, akik búcsút intettek az intézet kapujának s remegő lélekkel bátortalan léptekkel vágtak neki, hogy megvívjanak a küzdelmes élettel ! ? Wolaflta emlékét mindenki áldja. Intézete hatóköre egyre kiszélesedik. Az a nevelési rendszer, amely továbbra is az ő szellemében folyik, messzi földön ismertté és becsültté teszi azt & gárdát, amely ma az élen áll s hétköznapokon, de mindig ünnepi lélekkel oltja a gyermeki szívekbe a krisztusi szeretet rózsáit. S mert mulandó az idő s a tovatűnő életből lassankint a, sír felé mennek azok, akik valaha az iskola padjaiban hallgatták az ő beszédes ajkának sok-sok okos tanítását : az intézet falában emléktábla hirdeti nagyságát, hogy azok is ismerjék meg, akik soha nem látták öt. Akik ismerték, azoknak nem kell róla emléktábla. Elevenen, frissen él lelkükben Wolafka Nándor, mint földreküldött mosolygása az isteni szeretetnek, eszményi alakja a jó lelkipásztornak és a nagy pedagógusnak. Kovács Sándor. ==10001= - 5 -