Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1940
4 Iskolánk első két évtizede. 1921-1941. Két évtized nem nagy idő egy közintézmény, egy iskola életében. Hiszen az ilyen intézményeket századokra szóló szándékkal szokták alapítani. A debreceni zsidó gimnázium első húsz esztendeje mégis olyan korszak, amelynek határán érdemes megállani, hogy egy futó pillantást vessünk hátra, a múltba s egy bátor tekintetet előre a jövőbe. 1921-től 1941-ig mennyi változás iskolán belül és iskolán kívül! Iskolánk oly időben született meg, amikor az ország minden városában nyitva álltak a középiskolák kapui a zsidó gyermekek számára-, csak Debrecenben szorultak ki tömegestül a régi iskolákból a zsidó diákok. S ime most, az első húsz esztendő végén, alig van város a megnagyobbodott hazában, ahol bizton remélheti a zsidó diák, hogy bejut a középiskolába, csak Debrecen és még néhány visszacsatolt város zsidó gimnáziumai tárják ki előttük hívogatólag a kaput. Az első évtizedben a tanulók száma folytonosan nőtt. Ezt a növekedést nemcsak az okozta, hogy az iskola egy osztállyal nyílt meg és évről-évre egy osztállyal gyarapodott: az egyes osztályok maguk is gyarapodtak, és nőtt a kilencedik és tizedik évben az öszszes tanulók száma is. A második évtizedben előbb megállott a növekedés, majd csökkenés következett s ez tart máig is. Az apadást sem magyarázzák csupán száraz statisztikai adatok: nemcsak a születések száma csökkent, hanem fogytán van a zsidó szülők reménye is, hogy gyermekeik gyakorlati hasznát láthatják valaha' középiskolai tanulmányuknak. És mégis! Minden jel arra mutat, hogy a zsidó gimnázisták száma apadhat, mint folyam aszály idején, de el nem apadhat, mert örök forrás táplálja. A magyar zsidó szülők és diákok máris tanúságot tettek róla, hogy az európai műveltséget, a magyar kultúrát önzetlenül szeretik, haszon reménye nélkül is keresik: áldoznak és dolgoznak a magasabb szellemi színvonalért, tűrnek és tanulnak csupán azért a magasabb rangért, amelyet a magyar középiskolai nevelés ad a léleknek. A művelődésnek ez a törhetetlen vágva, a magyar szellem kincseinek ez az önzetlen szeretete biztos alapja iskolánk jövő évtizedeinek. Az iskola mint gimnázium nyilt meg 1921. szeptemberében. Szükség szülte. A debreceni katolikus gimnázium, amelynek tanulói azelőtt csaknem felerészben zsidók voltak, bezárta párhúzamos osztályait, és a megmaradt osztályokba első sorban katolikusokat vett fel. De ez a helyzet csak kiváltó oka a debreceni zsidó gimnázium alapításának, csak felszabadította a debreceni zsidóság lelkében azokat a lappangó erőket, amelyek lehetővé tették, hogy annyi magyar vidéki város közül éppen Debrecennek legyen zsidó középiskolája. A debrectni zsidóság kelet s nyugat határán áll. Annyira nyugati s