Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1931

13 énekkar. 8. Drlda: Szerenád. Hegedűn játsza Lukács Pál III. o. t. Zongorán kíséri Grünstein Viktor VI. o. t. 9. Tréfás jelenet." Előadják Berger Ferenc, Braun György és Kauimann István VIII. o. t. 10. Offenbach: Részletek „Hoffmann meséi"-ből. Előadja az ifjúsági zenekar. Az estély jövedelmét jótékony célra fordítottunk. A purimi műsoros estélyt, amely már évek óta várva várt mulatsága a debreceni zsidó társadalomnak, március 19-én rendeztük az Arany Bika-szálló nagytermében, a legszebb erkölcsi és anyagi sikerrel. A tiszta jövedelmet nyomban kiosztottuk szegény tanulóink között. A műsor a következő volt: 1. a) Hiszekegy; b) Major-Kiss József: XXIII. zsoltár. Előadja a reálgimnázium énekkara. 2. Beethoven: Isten dicsőítése. Előadja a reálgimnázium zenekara. 3. Ünnepi megnyitót mond dr. Vág Sándor reálgimnáziumi igazgató. 4. Bizet: Intermezzo „L'Arlésienne"-ből, játsza a reálgimnázium zenekara. 5. Tréfás monológ. Előadja Berger Ferenc VIII. o. t. 6. Verő—Kollwentz: Huszárinduló. Énekli a zsidó gimnázium vegyeskara. 7. Bizarr modern ballet. Debussy zenéjére táncolja Aczél Edith gimnáziumi tanuló. 8. Kéler Béla: Magyar vígjátéknyitány. Játsza a zsidó reálgimnázium zenekara. 9. Modern tánc. Bemutatják jazz kísérettel: Braun György, Berger Ferenc és Feldmann Sándor VIII. o. tanulók. 10. Egy exotikus énekkar (tréfás szám). Mindkét est nagy fáradságot igénylő rendezése elsősorban dr. Fenyő Béla tanár buzgóságának és hozzáértésének eredménye, bár a munkából a tanári kar minden tagja kivette a részét. 7. Szülői értekezlet. A f. iskolai évben december 13-án tartottunk szülői értekezletet a hitközség tanácstermében, amelyet teljesen megtöltött a szülőkből' és az iskola barátaiból összegyűlt közönség. Az értekezletnek kettős tárgya volt: dr. Vág Sándor igazgató egy szomorúan aktuális tárgyról: a diákdngyilkosságokról beszélt. Kardos Pál tanár pedig a pályaválasztásról tartott előadást. Az igazgató főként arra figyelmeztette a szülőket, hogy gyermekeik esetleges rossz osztályzatát ne tekintsék végzetes szerencsétlenségnek, ne f.enyegesség meg bukás esetére elrettentő büntetéssel fiaikat, mert egyrészt a középiskolai diák anynyira kezdetén van még életpályájának, hogy a legsúlyosabb hanyagságot is módjában van még jóvátennie, másrészt a túlszigorú büntetéstől való rettegés vezetheti leginkább a tanulót az öngyilkosság borzalmas útjára. Kardos Pál tanár előbb a pályaválasztás kérdésének történetét ismertette, foglalkozván mindazokkal a laikus és tudományos