Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1929

7 a hazai zsidóság a vallásához való ragaszkodása mellett is rendületlenül kitart magyarságánál és hogy a magyarságnak szerves és elválaszthatatlan része. Ezt a vezérgondolatát fejezte ki intézeti zászlónkra hímzett jelmondatában is: Ősi zsidó hittel, rendületlen magyar hűséggel. így olvad bele Kardos Albert egyénisége iskolánk szellemébe. Ez az iskola a fiatalos munkakedvvel dolgozó és bölccsé öregedő Kardos Albertnek legegyénibb, legbensőbb, hogy úgy mondjam, legliraibb alkotása, mint az „Őszikék" versciklusa az öregedő Arany Jánosnak. így lett a debreceni zsidó reálgimnázium, melyet a tervezők első elgondolásukban a nehéz időkre talán ideiglenes, néhány évre szóló átmeneti intézménynek terveltek, sziklaszilárd, hatalmas épületté, mely a nehéz viszonyok elmultával is hiányt tölt be és századoknak szól. Azt a hatalmas munkát, melyet Kardos Albert a debreceni zsidó reálgimnázium megalkotásával és fejlesztésével végzett, csak az tudja felfogni és megbecsülni, aki ott látta öt nap-nap után tevékenykedni az iskolában. Aki ott látta tárgyalni a szülőkkel, a hitközség vezetőségével, tanárokkal, diákokkal, vezetni a széleskörű adminisztrációt, kiválasztani munkatársait, a szűk anyagi lehetőségek korlátai között szinte lépésről-lépésre, fokozatosan a legszükségesebbekkel felszerelni az iskolát, megmozdítani az iskola érdekében a hatóságok és az egyes emberek szívét. És mindezeken túl nemcsak hogy talált időt rá, hanem senki sem értett hozzá jobban, hogy a szegény tanulók gondját viselje, ellássa és elláttassa őket könyvekkel és füzetekkel, lakást, kosztot szerezzen számukra, kifizesse tandíjukat, jótékony alapítványokkal gazdagítsa és gazdagíttassa az iskolát. Az iskola falain kívül is, társaságban és társaskörökben a szegény tanulók jóléte volt egyik legfőbb gondja. Iskolánk az ő nyugalomba vonulásával nemcsak alapítójától, hanem fejlesztőjétől és legfőbb gondviselőjétől kénytelen megválni. Betöltheti-e bárki is méltón az ő helyét? Azonban, akik ismerik Kardos Albertet, jól tudják, hogy ez a testi és szellemi erejének teljes birtokában levő nagy pedagógus nem fogadja el, nem bírja a nyugalmat. Mozgékony, pihenést nem ismerő munkás egyénisége, vezérlő bölcsesége és szeretete továbbra is ott fog őrködni iskolánk felett, mint ahogy az apa őrködik gyermeke felett, amíg csak az isteni gondviselés ezt számára lehetővé teszi. Dr. V. S.